Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rózsa György: A budai várpalota lotharingiai falikárpitjainak sorsa 361-369

A program megközelítésénél is a barokk udvari ünnepségek, öröm- és gyászünnepek, álarcos felvonulások világát kell magunk elé képzelnünk. A szőnyegsorozatokat az ünnepelt hős legidősebb fia és utóda rendelte meg, akinek számára az európai politikai helyzet alakulása folytán lehetségessé vált a Lotharingiába való visszatérés. Lipót herceget apja emlékének monumentális formában való megőrzésében nem pusztán a fiúi kegyelet vezette, hanem politikai célokat is igyekezett megvalósítani. Mit akarhattak kifejezni a francia mintákat követő, lényegében a francia király tudtával és szeme előtt létrehozott együttesekkel, amelyek annak a török hatalomnak legyőzetését ábrázolták, amelynek megtörése a francia király legnagyobb ellenfelének, I. Lipótnak politikai megerősödését jelentette? Világos, hogy az adott helyzetben, amikor Nancy 1702 és 1714 között átmenetileg ismét francia megszállás alatt állt, Károly franciák elleni győzelmes hadvezéri tevékenységének bemutatása veszedelmes lett volna. Másrészt valóban Bécs felszabadítása, Buda visszafoglalása és a nagyharsányi, úgynevezett második mohácsi csata voltak Károly legjelentékenyebb haditettei. Ez magyarázza a témaválasztást, de csak részben. Heinrich Faust: Diadalmenet Buda előtt. Olaj. BTM, lt. sz. nélkül. A lotharingiai udvari történetírásban a XVI. és XVII. században állandóan szerepelt Bouillon Gottfried (1061-1100), a legendás előd neve, aki a fejedelmi paloták díszítésében a középkortól kezdve gyakran szereplő „kilenc hős" egyike volt, és aki saját udvarát elhagyva, a földi érdekeket félretéve keleti országokban hadakozott a hitetlenekkel a bibliai történet színhelyének visszaszerzéséért, ezzel a tevékenységével túlvilági érdemeket szerezve magának. Lipót herceg 1700-ban újra felvette a „Jeruzsálem királya" címet, így érthetővé válik a szőnyegek keretdíszítésében elhelyezett töviskoszorú. Gottfried ugyanis arra hivatkozott, amikor a jeruzsálemi királyságot felajánlották neki, hogy nem lehet ő koronás király ott, ahol Jézus Krisztus töviskoronát viselt. Bármennyire elkésett gondolatnak érezzük is, a lotharingiai udvari környezetben a Bouillon Gottfrieddel való kapcsolat és a dinasztia elhivatottságának tudata 1700 körül élő valóság volt. Ennek ékesen szóló bi366