Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez 343-359

tételével is, azonban a kupola alatti timpanont kicsinek találja, de a homlokzati kialakítást helyesnek találja. A Hauszmann tervek a maguk egyszerűségében és nagy vonalúságukban maradjanak meg. A régi, középkori palota nem rekonstruálható, mert az ásatásoknál is vita van, hogy melyik korból származik. A jelenlegi kivitelezés teljesen gazdaságtalan. Kéri, hogy a kivitelező vállalatot vonják be a tervezés ütemébe, mert káros a népgazdaság szempontjából, hogy nem termelékenyen és gazdaságosan dolgoznak. Állandóan tervhiánnyal küzdenek és nem tudnak úgy dolgozni, ahogy kellene. Addig ne építsünk a várban, míg el nem készülnek a tervek. Zsigmond Domonkos: Hasznos és szükséges, hogy a kerület lakosságát ilyen nagyfontosságú kérdésekben megkérdezik. A dolgozó nép hatalmát és az ezeréves múltat kell, hogy tükrözze a palota. Az egész nemzedékben a Hauszmann palota él és nem volna helyes ezt eltörülni és egy más fajta palotát helyreállítani. Ezt biztosan támadnák. Már most is azt mondják, hogy a helyreállított Zsigmond kapu és torony eltakarja a palotát. Ha a palotát bármilyen szempontból is állítják helyre, a Zsigmond és Mátyás korabeli részeket hozzáférhetővé kell tenni. El kell tüntetni a budai és vári romokat. Nem akarja az újjáépítési eredményeket kicsinyíteni, de le kell rövidíteni a palota helyreállítási idejét. Sokat költöttünk műemlékekre, de nem lehet elmenni a pusztulás mellett sem. Nem szabad megengedni, hogy amikor milliókat költünk, akkor a már feltárt nagy értékek veszendőbe menjenek. A várba a Krisztina oldal felől minden feljárást megszüntettek. A parkosítás is gondatlan, ami kis költséggel helyreállítható. Fel kell használni a mai megbeszélést arra, hogy akik hivatalból foglalkoznak ezzel a kérdéssel, lássák, hogy a kerület lakossága meg akarja menteni a nemzeti hagyományokat és javaslatokkal jönnek hozzá. Ivánka András: Dr. Pete László által előadott mélyenszántó műtörténeti gondolatot vigyék be és hívják meg Pete Lászlót mint szakértőt a szakkörök és hivatalos körök felé a tárgyalásokra. Az a legpozitívebb gondolata volt a mai értekezletnek, mert ami itt elhangzott, egy magyar múltnak építészeti gondolkodásnak a szimbóluma. Janáki elvtárs: Válaszol a hozzászólásokra. A vita sokrétű volt. A felszólalók nagy része kormányzati székhelynek szánja a várat. A kérdést újra meg kell fontolni. Sok lakás szabadulna így fel. Dr. Pete felszólalása igen érdekes ötletet vet fel, foglalkozni kell vele. Problémát okoz, hogy az ő javaslatának megvalósítása igen hosszú időt venne igénybe, mégis javaslata igen értékes. Hasonlóra volt példa Franciaországban, hogy szálloda legyen a vár, ezt a javaslatot nem támogatták. Lakó elvtársnak igaza van, a kivitelezés megkezdése előtt helyesebb lett volna ezt az ankétot megtartani. Lux László miniszterhelyettes elvtárs zárószavaiban összefoglalja a vita során kialakult véleményeket. Ez az ankét azt bizonyítja, hogy helyes volt a pártnak az a kezdeményezése, hogy a dolgozók véleményét meg kell hallgatni a palota helyreállításával kapcsolatban. A dolgozók olyan feladatnak tartják a vár helyreállítását, amit a lakásépítkezés sürgőssége miatt nem lehet elhalasztani. Helyes és jó javaslatok hangzottak el a tervezők és kivitelező részére is. Majdnem egyöntetű az a vélemény, hogy a kormányzat székhelyévé kell tenni a várat, amit ugyan nemcsak ez az ankét, hanem a sajtóviták is bizonyítanak. Általában az a vélemény alakult ki, hogy az Ybl-Hauszmann-féle palotát kisebb-nagyobb változtatásokkal kell helyreállítani. Dr. Pete által felvetett javaslatot, hogy a Mátyás-kori palotát állítsák helyre, azért sem tartja elfogadhatónak, mert erősen elodázná a kivitelezést és óriási mértékben megnövelné a költségeket. A pártnak és a kormánynak tudomására kell hozni, hogy a kerület és Budapest dolgozóinak is a kívánsága, hogy a palota kormányzati negyed legyen. 358