Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

erre a területre, nem tartja szükségesnek. Hogy a régi berendezések plasztikus jellegét teljes mértékben helyreállítsák, teljes értékű architektonikus jellegű épületeket kellene elpusztítani, amelyek helyén teljesen más fragmentumok maradnak, ezeket nem tudnánk pontosan újjáteremteni, mivel architektonikus formájukat nem ismerjük pontosan. A küldöttség véleménye szerint a vár erődrendszerének helyreállítása lehetetlen anélkül, hogy a keleti falakat a történelmileg hiteles formák magtartása nélkül állítanánk helyre, a védőoromzatok elhagyásával. A várnegyed védőfalaival kapcsolatban a küldöttségnek az a véleménye, hogy ezeket azokon a szakaszokon, ahol lehetséges, mindenütt helyre kell állítani. IV. A VÁR ÓVÁROSA /Várnesved/: A budai várhegy XVI. században keletkezett óvárosa igen értékes történelmi szempontból. A vámegyed építkezésével kapcsolatban folytatott kutatások során számos XIV-XV. századbeli architektonikus egység és fragmentum került felszínre. Ezek nemcsak Magyarország kultúrtörténete szempontjából jelentősek, hanem kivételes értékűek egész Európa régi városainak viszonylatában is. A XVrn-XIX. század eleje az óváros plasztikai kialakításának szempontjából nagy, múlhatatlan antológiái értékeket hozott és a magyar nemzeti architektúra számára jellegzetes emlékekkel gazdagította a város történetét. A kapitalista korszak ezen a téren is rablógazdálkodásával tűnt ki. Elpusztították a rendkívül értékes urbanisztikus egységeket, a tereket, utcákat és deformálták a város sziluettjének egységét. Az óváros 1945-ös ostroma-nagy károkat okozott a megmaradt épületegységekben és magával hozta az újjáépítés utjának és formájának problémáit. A kitűnően előkészített dokumentációkkal megismerkedtünk, alkalmunk volt beletekinteni a város történelmébe és fejlődésébe, megismerkedtünk annak architektonikus tartalmával, közvetlenül a helyszínen vizsgáltuk az építményeket és ennek alapján a lengyel küldöttség a vámegyed problémájával kapcsolatban a következő észrevételeket teszi: 1. A vámegyed újjáépítése terén szerzett tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy meg van az újjáépítés minden lehetősége. Az óváros urbanisztikus egység lehet, magas kulturértékkel, ugyanakkor azonban az uj szocialista város feltételeihez és szükségleteihez is alkalmazkodik. 2. Ennek érdekében nemcsak hogy meg kell tartani a vámegyed urbanisztikus és plasztikai, már emiitett értékeit, hanem tovább kell kutatni, felszínre kell hozni, fel kell tárni a többit is. Ugyanakkor azonban meg kell javítanunk az épülettömbök egészségügyi helyezetét és a lakóházakat az uj szükségletnek megfelelően kell átalakítani. 3. Az a körülmény, hogy az óváros terei és utcái 12-18. m szélesek azt mutatja, hogy teljes mértékben alkalmas az egész városrész a korszerű közlekedés minden követelményének teljesítésére. Meg kell tehát tartanunk az utcák és terek meglévő rendszerét, és teljes méretét, mert ezeknek nemcsak történelmi, hanem urbanisztikus és plasztikai értékei is vannak. 4. A tömbök építkezését részletesen kell analizálnunk, az eddig folytatott kutatások módszerei szerint és ennek alapján dolgozhatjuk ki a szanálás módszereit. Tekintettel arra, hogy az egész városrész alacsony épületekből áll, meg kell tartanunk a házak 2-3 szintes formáját, valamint épen maradhatnak azok a belső udvarok, amelyek építészeti értékkel rendelkeznek. Ezzel szemben szükséges, hogy a kapitalista korszakból származó udvari szárnyépületeket eltüntessük, amennyiben nem rendelkeznek valamilyen különleges gazdasági értékkel. 5. Az igy végzett elemzés alapján megállapíthatjuk a hasznos alapterületet, amely segítséget ad a gazdasági hasznosítás részletes programjának és tervének előkészítéséhez, miközben az uj szocialista városépítés normáit alkalmazzuk és figyelembe vesszük a lakóterületeken kívül a szolgáltatásokhoz szükséges területeket is, vagyis gondoskodunk az iskolák, egészségügyi berendezések, üzletek, hivatalok, stb. elhelyezéséről. 6. A vámegyed minden pusztulás és átalakulás ellenére jellegzetes architektonikus arculatot öltött, amelyet meg kell tartanunk, tovább kell képeznünk és gazdagítanunk. a/ Meg kell állapitanunk az utcaszinthez viszonyitott párkánymagasságot a meglévő értékes építészeti műemlékekhez viszonyítottan. Az uj épületeket ezeknek megfelelően kell tervezni és meg kell változtatni a kapitalista kompozíciót. b/ Gondosan helyre kell állítani a XVIII., XIX. század elejéről származó barokk épületeket. Ezzel kapcsolatban a küldöttség ugy véli, hogy az ebből a korszakból származó részben, vagy teljesen elpusztult épületeket teljesen helyre kell állítani a rendelkezésre álló anyag alapján, még akkor is, ha ez az anyag csak félig ép anyag. Ilyen a Disz tér 8., valamint az 1., 2., 12. és 14. számú ház, számos ház az Uri utcában, Szentháromság téren, különösen az 1. és 3. számú ház. A Fortuna utcában a 18. sz. ház, az Ince pápa téren a 2. sz. ház, a Tárnok és Országház utcában néhány épület. Ezeknek a homlokzatoknak a helyreállítása biztosítja az óváros számára az egységes képet és egyúttal gazdagítja kifejező erejét, amelyet nehezen érhetnénk el úgynevezett neutrális homlokzatharmonizálással. A küldöttség ez esetben is lengyelországi városok hasonló épületeinek tapasztalataiból kiindulva veszi hasonlatát. Az alapjaiban újjáépített épületek terveinek kialakításánál minden tekintetben figyelembe kell venni az uj tanulságokat. 7. A fenti probléma ismételten felveti a dokumentáció hiányának problémáját, nincs elegendő anyag az egyes házak rekonstruálásához. Ahhoz, hogy a lakóházak jellegét megőrizzük, meg kell tartanunk az eredeti parcella felosztását, függetlenül attól, hogy milyen felosztást alakítunk ki belül, vagy hogyan tömöritjük az épületeket. Ugyanez a helyzet a Disz tér kialakításánál is. 8. Nehéz architektonikus konzervátori probléma az egyes házakban szép számmal felszínre hozott gót fragmentumok megőrzése. A küldöttség azon az állásponton van, hogy nem kell anatómiai preparatum-tipusu formákat alkalmazni, hanem az egyes épületek architektonikus dominánság kell határozottan kifejezésre juttatni. Ezen a téren a küldöttség ugy véli, hogy tekintettel a 340