Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Bessenyei József: Ami a budai tanács "árulása" után következett 23-36
Drayling Tamás (forrásaink Bajusz, illetve Bajuszos néven is említik) 72 Bornemisza Tamással együtt menekült ki az ostromlott városból, 73 vagyonát ő is elvesztette. 74 Pozsonyban telepedett le, ahol már 1533-ban polgárjogot szerzett. 75 Az udvar őt azzal segítette, hogy a Szalay János pozsonyi ispán által neki okozott károkat, annak halála után - harmincadmentesség formájában - 500 forint és 50 dénár értékben megtérítette. 76 Kereskedelmi tevékenységét illetően több adattal is rendelkezünk. 77 Életpályája azonban nem nyúlt hosszúra, 1547-ben már kifizetetlen adósságáról egyezkedett leánya, Lucia. 78 Fiát, aki szintén a Tamás nevet viselte, rendszeresen támogatta az uralkodó. 79 Bácsi Benedek Pálczán Péterrel együtt menekült, „az Ráskay házán, melynél bástya vagyon" Budáról az ostromlók táborába, s miként Pálczánét, az ő házát is felprédálták a bosszúszomjas törökpártiak. 80 Bácsi Benedek, aki korábban Bornemissza Tamás és egy másik budai polgár, Hans Paur megbízottjaként tevékenykedett, most is felhasználta ezeket a kapcsolatokat, s kollégái társaságában bécsi és pozsonyi kereskedőként folytatta pályáját, Pozsonyban szőlőt is vásárolt. 81 Talpraállását 1542-ben a király 100 forintnyi adománya is segítette. 82 Nemsokára azonban ő is rászorult az uralkodó kegyére. Helyzete azonban romlott, s 1550-ben kénytelen volt segélyért folyamodni, arra hivatkozva, hogy Buda ostrománál mindenét elveszítette. Kérvényére az uralkodó 50 forintnyi alamizsnát utalt ki. 83 1553-ban Bácsi állásért folyamodott, s bár nem azonnal, de kedvező választ kapott. 84 1556-ban állhatott kamarai szolgálatba, s először mint nagyszombati harmincados működött. 85 Anyagi helyzete azonban annyira megromlott, hogy még emellett is 100 forint segélyre érdemesítette a király. 86 1560-ban Egerbe helyezték számvevőnek, s ebben a tisztben egészen 1565-ig szolgált. 87 Feleségétől már korábban elvált, s egy másik asszonnyal költözött össze. Az esztergomi érsek vizsgálatot indított az ügyben, s megengedte az eltaszított első feleségnek, hogy amíg az ügy zajlik, Egerbe költözzön. Verancsics Antal egri püspök felháborodott ezen a döntésen, s az uralkodóhoz fordult tanácsért, mit tegyen, hiszen Bácsi, mint kamarai ellenőr, mindkettőjük szolgája. 88 A király válaszát ugyan nem ismerjük, mivel azonban Bácsi továbbra is Egerben szolgált, feltételezhetjük, hogy az ügyet számára kedvező módon intézték el. Közben felmerült, hogy áthelyezik Tokajba tiszttartónak, de erre nem került sor, aminek okát valószínűleg romló egészségi állapotában találhatjuk meg. 89 Már 1564-ben elkészítette végrendeletét Pozsonyban, ám mai tudásunk szerint 1568-ban még életben volt, ezután eshetett halála. Végrendeletéből tudjuk, hogy egy leánya volt, Fruzsina. 90 Korcsolyás Péter, bár nem volt a tanács tagja, fontos szerepet játszott az eseményekben. Bornemisza Gergellyel őt küldték ki Roggendorff táborába, hogy 600 magyar puskást és két zászlóalj landsknechtet csempésszenek Budára. 91 Azután, hogy a csel nem sikerült, a hanyatt-homlok menekülő katonákkal hagyták el a fővárost. 92 Korcsolyás is folytatta a kereskedést, bár nem nagy intenzitással, az 1544-45. évi harmincadjegyzékben csak egy helyen fordul elő a neve. 1551 -ben már özvegye kérvényezte az uralkodótól, hogy róla és fiáról (más források szerint unokájáról, illetve unokaöccséről), Lászlóról gondoskodjanak. A fiú tanulmányait - három évig - évi 45 forint segéllyel I. Ferdinánd támogatta is. 93 Ami még ennél is érdekesebb, hogy László, atyja érdemeire tekintettel kapott nemességet 1578-ban II. Rudolf királytól. 94 Az uralkodó kegye tehát igen messzire sugárzott ebben az esetben. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az 1541. évi eseményekben döntő szerepet játszott budai polgárok közül az, aki életét megmenthette, folytatni tudta pályáját. Ebben a kereskedőtársak mellett az udvar, az uralkodó segítsége is szerepet játszott. A Magyarországtól távol székelő uralkodó nem feledkezett meg azokról, akik arra törekedtek, hogy a budai palotában rendezhesse be udvarát. Ám ez, mint tudjuk, sohasem következett be. 28
