Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

19. MOL, T 14, no. 1, BT 56. és BT 57. Utóbbit közölte: GOMBOS, 1969,113. 20. A vadgesztenyéket már Hillebrandt - 7. jegyzetben idézett - levele is említi. 21. Egyes helyszínrajzok a táblák sarkaira helyezett szobrokat vagy vázákat jelölnek. Például: BTM Kiscelli Múzeum Térképtár (BFL-ből átkerült, rendezetlen anyagból, régi jelzete: B. V. 99.), BFL Terv- és Térképtár, XV, 203/34. 22. MOL, C 128, 1792. év,—/718. sz.. 23. MOL, C 128, 1792. év, —/18. sz, 2504/131. sz.. 24. MOL, C 128, valamint 5664/324. sz. A kertészlak építése 1400 forintba, berendezése 600 forintba került. 25. Az üvegház terve: MOL, T 14, no. 1, BT 55, a kertészlak tervei: MOL, T 14, no. 1, BT 52, 53, 54. 26. MOL, Helytartótanácsi iratok, 1792. év, —/18. sz, 2535/132. sz.. 27. Albertina, Wien, Architekturzeichnungen. Inv. Nr.: 5267. A bécsi Albertinában őrzött Várkert-tervekre először Cs. DOBROVITS, 1978 hívta fel a figyelmet (353-356.). - A barokk kertet e helyszínrajz alapján röviden ismerteti: Cs. DOBROVITS, 1980,136. E helyszínrajznak az MTA MKI-ben őrzött másolatát Fatsar Kristóf mutatta meg. 28. MOL, T 14, no. 1, BT 146. 29. MOL, C 51, 47. kútfő, 8. tétel. Az iratcsomóhoz egy meglehetősen pontatlan helyszínrajz is tartozik. A kapu és a feljáró út létesítését II. József már 1781-ben elrendelte, s a szükséges összeget is biztosította, mégis úgy tűnik, hogy akkor nem valósult meg. A király erre vonatkozó parancsát közli: PODHRADSZKY, 1826,85-86. 30. MOL, C 51, 47, kútfő, 8. tétel. 31. Petri magyarországi működéséről: RAPAICS, 1940, 156-186, valamint GALAVICS, 1999, 56-68. Petri várkertbeli működését Rapaics alapján tényként említi GOMBOS, 1969,99. 32. Közölte: HAUSZMANN, 1900a, 71. tábla. Hauszmann említi, hogy eredetije a bécsi császári pénzügyminisztérium levéltárában található. 33. Österreichische Nationalbibliothek, Kartensammlung, FKB C.85-a/7. 34. Felújítási terve 1857-ből: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 73/A. szj. 35. VÁLYI, 1796,330-331. 36. A kert bővítéseit bemutató térkép: MOL, SIL, no. 1541/1. 37. Albertina, Wien, Architekturzeichnungen. Inv. Nr.: 5263. A terv másolatára (az MTA MKI-ben) Fatsar Kristóf hívta fel a figyelmemet. 38. József nádor kertépítői tevékenységéről legújabban: GALAVICS, 1999,96-103. 39. A medencében tartott teknősbékákat említi: NÓVÁK, 1837,63. 40. Nem dönthető el egyértelműen, hogy Vályi ezt az építményt vagy az akkor már szintén álló, nagyobb, feltűnőbb helyen álló parasztházat említette-e remetelakként. 41. NOVAK, 1837,63. 42. MOL, T 14, no. 1, BT 132, valamint SÍI, no. 1541/1. 43. MOL, S 11, no. 1351. 44. Látképe: Kölbl Simon József: A királyi palota a vízhordó-lépcső felől, 1850 körül. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 52.28.5. 45. Az 1810-es, 20-as évekből fennmaradt helyszínrajzok: MOL, Sil, no. 1541/1.; BFL Térképtár, XV, 203/34. Utóbbi másolata: MOL, S 11, no. 1541/3. (leírását lásd Fatsar Kristóftól a katalógusban: 2.2.2, 2.2.3.). Akert 1818-ból származó vízvezetékterve: BTM Kiscelli Múzeum Térképtár (BFL-ból átkerült rendezetlen anyag, régi levéltári jelzet: B. V 99.). Néhány látkép: Petrich Andrástól (1819): MNMTKcs, lt. sz.: T.1169.; Franz Xaver Sandmanntól (1848): MNMTKcs, lt. sz.: 78.825.; Franz Jaschkétól (1825): BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 15.672.; Szentgyörgyi Jánostól (1827): BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 268. 46. Az 1830-as, 40-es évekből fennmaradt helyszínrajzok: BTM Kiscelli Múzeum Térképtár (BFL-tól átkerült rendezetlen anyagban), jelzet nélkül; BFL Térképtár, XV, 203/24, 203/18/a-b, hiányzó szelvényeit a MOL, T 14, BT 131/1-2, jelzet alatt őrzi. 47. Verzeichniss sämtlicher Pflanzen im Ofner Hofgarten. Sr. K. K. Hoheit durchlauchtigsten Erzherzog Joseph Palatin. 1826. Gépiratos másolata a Szent István Egyetem Budai Karainak Központi Könyvtárában. Eredetijét ez ideig nem sikerült fellelni. 48. SCHAMS, 1822,218-224. Leírását átvette: SZEPESHÁZY-THIELE, 1825,23-25, valamint CSAPLOVICS, 1829,171. 49. Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1814, 35. sz, 137. 50. Hazai 's Külfildi Tudósítások, 1814, 36. sz, 277. A kert és a város kivilágítását Petrich András örökítette meg: MNMTKcs, lt. sz.: T.118. Közli: RÓZSA, 1995,82-83. 51. SCHAMS, 1822,218-224. Rapaics Raymund fordítása (részlet). In: RAPAICS, 1940,185. 52. NÓVÁK, 1837,62-64. (részlet). 53. FÉNYES, 1843,323. 54. PECZ, 1896,89-91. 55. BTM Kiscelli Múzeum Térképtár, lásd a 46. jegyzetben. 56. A budai vároldali sétahelynek ünnepélyes felavatása... = Regélő, 1838,326. 57. Az 50-es években elvégzett helyreállításokról: YBL, 1956b tanulmánya tájékoztat, amely - bár csak érintőlegesen - egyes kerti építmények újjáépítésével is foglalkozik. 58. A régi és az új üvegház alaprajzi diszpozíciójáról lásd: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 45/A. szj. (1854). 288