Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292
hozzá felvezető nyilvános kocsiúttal együtt lezárták. Ez utóbbi érintette leginkább a korábbi kertrészek struktúráját. Az egykori út alsó végét a Szarvas tér közelében Hauszmann reprezentatív támfal-építménnyel zárta le, amelynek fülkéjébe Senyéi Károly Gyermekei itató nő című szobra került. 100 Az új támfal végighaladt a Logodi utca hegy felőli oldalán. A kert efölött új bejáratot kapott, mely a Palota útról nyílt. 101 A kert egyes részeinek átalakításához neves hazai tájkertészek készítették a terveket, immár nem volt szükség külföldi szakemberek bevonására, mint korábban. 1896-os keltezésű Ilsemann Keresztélynek (1850-1912), a főváros akkori főkertészének a kert délnyugati részére, vagyis az egykori Szőlőskert területének átalakítására készített terve, melynek csak egyes részletei valósultak meg. 102 Ifj. Pecz Armin (1855— 1927; az egykor kertészsegédként itt tanult id. Pecz Ármin fia, az építész Pecz Samu bátyja) munkáit felsoroló prospektusában 1898-ra datálja a Várkertben végzett átalakításokat, melyeket maga valósított meg. 103 Egy korabeli leírásból tudjuk, hogy Pecz is a Szőlőskert, valamint az Újvilág és Nyúl kert átalakítását végezte. 104 Míg a Szőlőskert területe jórészt tájkert jellegű maradt, a palota és a várfalak által körbevett Újvilág kert szabályos, reprezentatív mértani stílusban készült, neobarokk jellegű kert lett. Az Újvilág kert süllyesztett parterjeit körben gömb formára nyírt tiszafák sora, középütt nagy medence díszítette. Valószínűleg Pecznek tulajdonítható az az újonnan előkerült kertterv, mely a palota déli homlokzata előtti, nyugati oldalán pergolával szegélyezett felső teraszkert, az Újvilág, a Nyúl és a télikert teraszának kialakítását mutatja (a megvalósult állapottól eltérő részletekkel), s a kiültetésre szánt növényeket is feltünteti. 105 1896. október 31-én nevezték ki az 1863-ban, Siklóson született, majd Schönbrunnban tanult Witzel (Wietzl; 1863-1945) Nándort, aki az „udvari kertgondnok" címet kapta. Witzel először Gödöllőre került, majd 1903/4-1927 között Mráz Károly főkertész utódaként a Budai Királyi Kertek vezetője lett. Nemcsak a budai, de a gödöllői királyi kert is az ő felügyelete alá tartozott. 106 A kerti építmények korszerűsítése, újra cserélése új lendületet vett az 1890-es években. 1896 körül a palota alatti teraszon négy évtizeddel korábban épített üvegház helyett Hauszmann korszerűbb, a palotából fedett folyosón megközelíthető télikertet tervezett, közepén a palota összképéhez jól illeszkedő, díszes lépcsőpavilonnal. 107 E télikert egy évszázad alatt immár a harmadik hasonló rendeltetésű épület volt ugyanazon a helyen. Építése kapcsán lebontották az üvegház fölött az 50-es években emelt favázas sétafolyosót, helyet283 2.2.2.23. Hauszmann Alajos: A parasztház és a déli díszlépcső látványtervei, 1898.
