Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292
Weber Károly: A Ellipsz sétány látképe az átalakítás után, 1886-ban. Megjelent: Weber Károly virág- és növénykereskedése, Budapest (prospektus). Budapest, 1887. a Zenta városától átvett és „ideiglenesen" itt elhelyezett Savoyai-szobor végül (napjainkig) itt maradt." A felső teraszkert reprezentatív jellegét Senyéi Károly Halászó gyermekek című szoborcsoportja is fokozta. A palota krisztinavárosi szárnyának építése jelentős változást hozott a kert egyes részeiben is. Az új épületszárny az egykori Újvilág és Nyúl kert területén épült fel, a középkori falak bontásával. Előtte megépült a Palota út, amely a Krisztinavárosból a Fehérvári kapu felé és egy leágazással az új palotaszárnyhoz vezetett. Az utóbbi útszakasz nagy része az Újvilág kert északi részén haladt végig, melyet Karakas pasa tornyának lebontásával jelentősen ki is szélesítettek és parkosítottak. A palotától délre eső, szabadon hagyott területen is díszkertet létesítettek, de ennek eredeti szélessége a várfallal együtt megmaradt. Az Újvilág kert e megmaradt részének szintjét megemelték, s a Palota út építése miatt feleslegessé vált Ferdinánd-kaput a Hauszmann Alajos: Az átalakított Várkert helyszínrajza, XX. század eleje. Megjelent: HAUSZMANN, 1912, 1. tábla.