Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

A Várkert későbbi története szempontjából meghatározó jelentőségű a Várhegy keleti oldalán 1838-ban létesített úgynevezett Ellipsz sétány, amely a budai polgárság számára épült. A Pest felől jól látható (így arra remek kilátást nyújtó) területen hosszú szerpentinutakat alakítottak ki, melyeket végig fasorok kísértek. A sétány egyik kiteresedésének alakjáról nyerte nevét (ezt egy korabeli helyszínrajz készítője „kerekdék"-nek magyarította

55

). Az ünnepélyes felavatáskor a helyszínen hangversenyt is tartottak.

56 Az Ellipsz sétány kialakításával megkezdődött a palota előtti (az északi kortinafaltól északra fekvő) keleti hegyoldal rendezése. Bár a Várkert terepadottságai - meredek hegyoldal, korlátozott terület, egyes kertrészeket elzáró várfalak nem kedveztek egy nagyszabású klasszikus tájpark kialakításának, mégis sikerült olyan, a lehetőségeket például a körben kitáruló pompás kilátást - messzemenően kihasználó, harmonikus kompozíciót létrehozni, amelyet a XVIII. század végétől kezdve lényegében a II. világháborúig csak gazdagítottak, és mindig az újabb igényekhez, stílusokhoz igazítottak. A Várkert helyreállítása az 1850-es években A vár 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott. A kertbéli új épületeket, valamint a régiek felújítását a palotán dolgozó építészek: Carl Ehrenberger és Carl Neuwirth tervezték; elképzeléseiket Holczer József mérnök-asszisztens, valamint Lerch és Ulrich rajzolók öntötték formába. A munkálatokat előbb Schurer von Waldheim kormánytanácsos, az ő halála után pedig (1854-től) Joseph Weiss építési felügyelő irányította.

57 A bontások már 1850-ben elkezdődtek, s az átépítés 1857-re lényegében be is fejeződött. A palotától délre fekvő teraszokon álló két üvegházat lebontották, s a felső helyére nagyobbat, reprezentatívabbat építettek.

58 A hosszúkás ötszög alaprajzú új üvegház alakját a várfal vonalának megtörése határozta meg. Délre néző főhomlokzatát háromtengelyes, félköríves záródású nyílásokkal ellátott, attikával koronázott középrizalit tette díszesebbé, mely mögött reprezentatív szalon kapott helyet.

59 A kőburkolatú szalon berendezése kárpitozott öntöttvas ülőgarnitúrából állt, ezt Kern József pesti öntöttvas-bútorgyárából renKölbl Simon József (XIX. század): A várkertészet az üvegházakkal, 1849 körül. Papír, lavírozott tus, 29 x 44,7 cm. BTMFővárosi Képtár, lt. sz.: 52.28.5. 276