Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265
113. Czagány egyenesen Hauszmann Alajos és Johann Bernhard Fischer von Erlach műveként tünteti fel a termet: CZAGÁNY, 1966, 103. (123. kép). 114. A homlokzat első változatát lásd: YBL, 1957,257. (2. kép). 115. CZAGÁNY, 1966,63. (71. kép). 116. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 34/A szj. 117. Vár állott, most kőhalom. 1945-ben készült dokumentumfilm a BTM A budavári királyi palota évszázadai című kiállításán. 118. SÁRMÁNY, 1990,42^13. 119. A Szent István-bazilikáról lásd: KEMÉNY, 1991,77-88. -A későbbi, kisebb manzárdkupolákról: Vadas, 1992,120. -A korona másolatának ide helyezéséről lásd Hauszmann önéletrajzát: HAJDÚ-PRAKFALVI, 1995,39-40. 121. Az épületről: MILDE, 1981,307.; SIEFKER, 1992,433-436. 122. GERŐ, 1955,300. 123. CSORBA- SISA-SZALAY, 1993,33., 36. 124. MERÉNYI, 1969,32. (34. kép). 125. YBL, 1957,273. 126. Hauszmann önéletrajzában leírja a szobor történetét is: HAJDÚ-PRAKFALVI, 1995,42. 127. Terve: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 773. szj., fotója: HAUSZMANN, 1912, hátsó, számozás nélküli (8.) kép. A háborúban szinte alig sérült meg, teljesen indokolatlanul bontották le 1962-ben. 128. Főhomlokzati terve: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 20/A szj. 129. HAUSZMANN, 1912,52. 130. FARBAKY, 1997,43-50. 131. A II. világháborúban súlyosan megsérült épületet 1959-ben bontották le. 132. A fő- és oldalhomlokzatokat, az alaprajzokat és keresztmetszetet tartalmazó összefoglaló tervlap: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 229. szj., hosszmetszete: 225. szj., keresztmetszete: 24. szj. Mindhárom terv 1898-ra datálható (datálás csak az összefoglaló tervlapon.) 133. Külső képe: HAUSZMANN, 1912,50., belseje: 51. 134. MAROSI, 1984,20-22. 135. Az épület Ybl Ervinnek sem tetszett: „...a palával, felül vörösrézzel fedett tető szinte agyonnyomta. [...] A homlokzatnak [...] rizalitja és ikerablakos szélső tengelyei nem tartoztak a Hauszmann-iroda szerencsésebb alkotásai közé (YBL, 1957,271.). Nagy kérdés, hogy Ybl Ervin többnyire értő, de néha téves értékítéletei, véleménye mennyire játszhattak szerepet a palota helyreállításában vagy éppen egyes épület(rész)ek lebontásában. - Ybl Ervin tudománytörténeti jelentőségéről lásd: ZÁDOR, 1981, Utószó: 95-107.; ZÁDOR, 1991,175-179. -A melléképületek lebontásáról: CZAGÁNY, 1970. 136. WAGNER-RIEGER, 1973,220.
