Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265
tetővel az északi belső udvart, és több más alaprajzi változástatást is végrehajtott. Az átalakítás (1901-1903) azonban főleg az architektúrát érintette: a főpárkányt „felgazdagította", s az egyszerű nyeregtető formákat a palotáéhoz hasonló manzárdkupolákkal koronázta. A homlokzatok szélső rizalitjain pilaszterrendes, a középsőn oszlopos tagolást alkalmazott, a nyílásokat gazdag keretezéssel látta el. A földszinti terasz egyhangúságát középen egykarú lépcsőkkel törte meg. 130 Hauszmann beavatkozása egy franciás ízlésű neobarokk épületet eredményezett, amely tömegében konkurált a palotával. 131 Ugyancsak kiválót alkotott Hauszmann az Újvilág kertben épült új lovardával (1899-1900), amely lényegében a lovasiskola egyetlen hatalmas terméből állt. 132 Tömege, hatalmas manzárdtetőzetével, a prágai Belvederét és Palladio vicenzai bazilikáját idézi fel, 133 Thék Endre hatalmas fadongájával fedett belső tere pedig a középkor nagytermeit, például a padovai „il Salone"-t vagy a budai Zsigmond-palota nagytermét. 134 A II. világháborúban tetőzete leégett, de helyre lehetett volna állítani. Sajnos nem ez történt: minden ok nélkül lebontották. 135 Déli homlokzatának hatalmas porte cochere en niche-e szintén a francia barokk építészetet idézi fel. Hauszmann műve a bécsi Hofburg legutolsó épületeinek (Michaelertrakt, Neue Hofburg) kortársa volt. Bécs a felzárkózó Budapesttel való versenyben egyre inkább lemaradt. 136 A kiegyezés után mintegy háromszorosára nőtt budai királyi rezidencia valóban méltó párja lett a bécsinek, sőt városképi szerepében, az együttes több irányból történő, fokozatos feltárulásában, egységességében, a pompás új enteriőrök színvonalában meg is haladta azt. Királyi palota funkcióját nagyon rövid ideig töltötte csak be: befejezése után egy évtizeddel elvesztette történelmi szerepét, amely a II. világháború után pusztulásához, majd gyökeres átalakításához vezetett. 2.1.101. Hauszmann Alajos: A királyi palota új középtengelye a kupolával és a Habsburg-lépcsővel, 1903 körül. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 1654. 259