Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

2.1.110. Lechner Loránd: A bálterem enteriőrjének részletterve, 1904. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F8/Aszj. barokk architektúráját ismétli meg Hauszmann: a félköríves nagyméretű ajtók felett egy-egy fekvő ellipszis formájú ablak nyílik. A középrizalit előtt a kertből az első emelet szintjére az érzékenyen formált Habsburg-lépcső vezetett fel. A két íves lépcsőkarral grottaszerűen kiképzett, szobrokkal szegélyezett kútíülkével alátámasztott pihenőhöz lehetett feljutni, majd a tengelyben a harmadik kar ezt kötötte össze az oszlopcsarnok szintjével.

115 A megoldás nagyon hasonlít Ybl már említett dunai bővítést ábrázoló homlokzatának középrizalitjára.

116 A lépcsőt (amelynek csak egyik íves karja sérült meg Budapest ostromakor) a II. világháború után - valószínűleg leginkább a neve miatt - bontották el, akárcsak a portikusz mögötti Habsburg-termet, amelynek nemcsak szobordísze, de mennyezeti Lotz-freskója is épen maradt (egy 1945-ös archív film és a fennmaradt fényképek tanúsága szerint).

117 A középrizalitot a neobarokk-szecessziós stílusban kialakított kupola, a dunai front új középhangsúlya koronázta meg. Bécsben a tervezett Kaiserforumot határoló két múzeum (a Kunsthistorisches és Naturhistorisches Museum) Gottfried Semper (1803-1879) és Karl von Hasenauer (1833-1894) által tervezett ku2.1.116. Hauszmann Alajos: A bálterem, 1912. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 57.32.1. 257