Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

Saint Michel mintájára tervezte meg a kutat, amely a keskenyebb, új északi épülettömb miatt a palotához vezető út tengelyébe esett. A Stróbl Alajos által megmintázott szoborkompozíciót félkörívvel lezárt fülkébe állította, s kettős oszlopokkal keretezte.

97 A nagyudvar homlokzatainak esetében még Ybl bécsies barokk építészeti megoldásait követő Hauszmann-nál a váltás az északi szárny külső architektúrájának megalkotásakor következik be. A Bécsben és Münchenben tanult, az osztrák neoreneszánsz és neobarokk stílust követő Ybl Miklóshoz képest a nála 33 évvel - éppen egy generációval - fiatalabb Hauszmann Alajos már berlini iskolázottsága

98 és későbbi külföldi tanulmányútjai miatt is eltérő orientációjú volt. Hauszmannt már 1867-ben kiküldte a magyar állam a párizsi világkiállításra,

99 a francia hatás a továbbiakban is meghatározó volt életművében, s a palota általa tervezett részein is. Ugyanakkor a királyi palota északi bővítésének homlokzati megoldásaiban jelentkező sokszínűséget Ybl Ervin a Hauszmann-műteremben alkotó különböző építészegyéniségek: Györgyi Géza 2.1.96. Hauszmann Alajos: A nagyudvar északi oldala az Oroszlános kapu udvari homlokzatával, 1898. BTMKiscelli Múzeum Tervtár, lt. sz.: 98.3.1. (1851-1934),

100 Korb Flóris (1860-1930), Giergl Kálmán (1863-1954), Tőry Emil (1863-1928) és mások munkásságára vezeti vissza.

101 Érdekes, hogy homlokzati terv szinte alig maradt fenn Hauszmann Alajostól, ez alól - többek közt - az A, B és C épületek nyugati, „Palota téri" homlokzatait ábrázoló rajz a kivétel.

102 Hauszmann érdekesen magyarázza meg könyvében a palota északi bővítésének alapelgondolását: „Mindaddig, míg a tervezés abban a keretben mozgott, hogy az új ünnepi helyiségekhez való közlekedést a palota-útra terelik és a vendég az első emeleten levő termeket csak főlépcső útján érheti el, célszerű megoldás egyáltalán nem volt lehetséges; a kocsiforgalmat keresztezés nélkül nem lehetett volna lebonyolítani és a főlépcső annyi helyet vett volna igénybe, hogy ezáltal a termek mérete, úgy szintén az összefüggés szenvedett volna. Mivel a palota-útnak a Szent-György-térről a nagy udvar főkapujáig 3 1/2 % esése van, és az első emelet padolatmagassága a Szent György-járójával majdnem egy színvonalba esik, főlépcsőnek alkalmazása szükségtelenné vált és csak azon eszme felhordásával, hogy a közlekedést a Szent-György-térről közvetlenül vezetem a palotába és főlépcsőnek mellőzésével teszem a termeket hozzáférhetővé, sikerült a kérdést megoldanom."

103 Az északi oldalon Hauszmann-nak meg kellett teremtenie az egy szinttel alacsonyabb, csak egyemeletes homlokzat középső hangsúlyát s egyben a méltó bejáratot. A már bevált diadalív sémát alkalmazta: a közép255