Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

2.1.78. Ybl Miklós: A nagyudvar keleti oldalának középső része: a trónterem nagyudvari homlokzata, 1885 körül. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 297. szj. 2.1.79. Ybl Miklós: A trónterem keresztmetszetének részlete, 1885 körül. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, VIIA 155. szj. párkányos, fesztonos-záróköves kiképzésűek lettek (ez az Ybl-féle terv díszesebb kialakítású). Hauszmann a II. emeleten nagyjából megtartotta az ovális ablakok formáját

77 - Ybl fekvő téglalap alakú füles keretezésű mezzanin-nyílásaival szemben -, a korábbi, négyoszlopos portikuszt pedig a még előrébb ugratott középrizalit előtt megismételte. A palota átépítésének menete a Királyi Várépítési Bizottság iratanyaga alapján tárható fel.

78 A művezetőség 1892. július 16-án terjesztette elő „a királyi palota nagy dísztermének átalakítására, illetőleg kibővítésére vonatkozó terveket és költsévetést".

79 A miniszterelnök augusztus 11-én értesítette a bizottságot a királyi jóváhagyásról és a 301 000 forintos költség kiutalásáról.

80 A művezetőség jelentése szerint a kivitelezési munkák 1893. április 6-án indultak meg, miután árajánlataik alapján kiválasztották a vállalkozókat, és a szükséges szerződéseket megkötötték velük.

81 A jóváhagyás értelmében tehát a rizalit attikájára az oszloptengelyekbe a négy királyi erény (Bölcsesség, Igazságosság, Nagylelkűség és Irgalmasság) szobrát állították, amelyeket Tóth István (18611934), Köllő Miklós (1861-1900) és (kettőt) Senyéi Károly (1854-1919) faragott ki.

82 Az asztalosmunkákat Thék Endre (1842-1919), a műlakatos-munkákat Jungfer Gyula (1841-1908) kapta, a festő és aranyozó Scholz Róbert (1837-1912) 252