Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

Marchenke Vilmosföszmintája Ybl Miklós tervei nyomán: A királyi palota a krisztinavárosi szárnnyal, 1889. Fénykép, FSzEK Budapest Gyűjtemény, B kisny, lt. sz.: 6066. meg. Mindkét tervváltozat az emeleten a nyugati középrizalitban egyetlen nagy termet szerepeltet, amely a megvalósultnál lényegesen nagyobb kiugrást jelentett volna. A változatokkal egy-egy, a külső és belső főhomlokzatot mutató vázlat hozható kapcsolatba: az udvari az ovális alaprajzú középrizalittal a francia barokk kastélyépítészetet idézi fel, például a vaux-le-vicomte-i kastély kerti homlokzatát. A középrizalittól számított negyedik tengelyben kétoldalt összetett sisakkal lezárt torony áll.

49 A krisztinavárosi oldal 3+6+ 7+6+3 tengelyes architektúrája nyugodtabb tömegképzésű, klasszicizálóbb: a szélső rizalitokat manzárdtető, a középsőt csak vékony vonallal jelölt timpanon zárná le (a mögötte látszó, körablakos attika feletti ovális kupola valószínűleg az udvari oldal nézete).

50 2.1.57. Ybl Miklós: A krisztinavárosi szárny fildszinti alaprajzának tervváltozata, a ßhomlokzattal párhuzamos tengelyű főlépcsőház, 1880-as évek. BTMKiscelli Múzeum Tervtár, 58/A szj. 246