Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Ságvári György: Gárdák, díszbandériumok Budavárban 185-204
ros a déli szárnyon, az Andrássy csarnokban, a kormányzó magánlakosztályának főbejáratát őrizte. Az alabárdosok éjszakára díszruhájukat szolgálatira cserélték. A palota évente két alkalommal, újévkor és augusztus 20-án ünnepi fogadás helyszíne volt. Újévkor a Magyarországon akkreditált követek látogattak a várba tisztelgő kihallgatásra a kormányzóhoz. Tiszteletükre a testőrök - kiegészítve a koronaőrökkel - díszsorfalat álltak. Az őrök - megint Banghát idézve - „a lakosztály üveges nagy bejárati ajtajától a pálmákkal díszített előcsarnokon át a vörös szőnyeges márványlépcsőn és folytatásában a széles folyosón, a Deák csarnok két oldalán álltak fel. A sort a zöld udvari díszbe öltözött puskás őrség nyitotta meg, hozzá csatlakozott a lépcsőkön felálló mentés, vörös nadrágos lovas testőrség kivont karddal, majd a fehér körköpenyes koronaőrség, és végül a fogadóterem ajtajáig felsorakozott alabárdos testőrség..." 16 Az augusztus 20-i a Szent István-napi körmenetek egyik fontos állomása a királyi vár. A királyi várkápolnánál kezdődő körmenetben a Koronaőrséggel és képviselőházi őrséggel kibővített testőrség a korabeli hivatalos Magyarország díszbe öltözött méltóságai között vonult a Mátyás-templomhoz. Külföldi állami méltóságok fogadásán, követek megbízólevél-átadásán, illetve búcsúkihallgatásán a ceremóniák az újévi szabályok szerint zajlottak. 2.1.120. Ybl Miklós: A tervezett összekötő kolonnád és a királyi testőrlakház keleti homlokzata, 1885. Az őrség napi szolgálatát az ügyeletes testőrtiszt hangolta össze. Irodája inkább lakosztály: előtér, dolgozó- és fogadó-, illetve háló- és fürdőszoba. A dolgozószobában biedermeier garnitúra antik íróasztallal. Az északra néző ablakokból szabad kilátás nyílt egészen a Szent György térig és az udvarlaki őrség épületéig, nyugat felé pedig a fedett lovardára és a Tabán felőli utakra. A palota és a kormányzó „őrzése" a II. világháború éveiben valódi tartalmat is kapott. A szélsőjobboldali veszély növekedése, majd 1944 márciusában Magyarország német megszállása átértékelte a testőrség szerepét is: a biztonsági, őrzési feladatok kerültek előtérbe, s ennek jegyében szervezték meg 1943 áprilisában a Testőr Lövész Zászlóaljat, melyet előbb Gödöllőn, majd a Kapisztrán téri Nándor-laktanyában (ma Hadtörténeti Intézet és Múzeum), végül a hűvösvölgyi Bolyai Akadémián szállásoltak el. Az új testőr egységgel - amellett, hogy erősítették a testület katonai jellegét - és a látványos várbeli felvonulásokkal annak erejét szándékozták demonstrálni. A testőrség 1944-ben három alkalommal is - bárha epizód jellegű - fontos szerepet kapott. Márciusban, a német megszálláskor Lázár Károly testőrparancsnok 17 karakán kiállása őrizte meg a vár „de jure épségét" az épületeket birtokba venni szándékozó fegyveresektől. Júliusban, a németek támogatta csendőrpuccs ide195