Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Ságvári György: Gárdák, díszbandériumok Budavárban 185-204

sen minden ruhadarabja díszesebb volt. A sisakon és a ruhadarabokon kívül díszesebb volt a derékövük is, olyan arany zsinórövet viseltek, mint amilyet a táboraokok. A darabontok testőr szolgálati ruhája színeiben és díszítésében is egyszerűbb volt: leffentyűs asztrahán kucsma, skarlátvörös gallérú sötétzöld atilla, vörössel átszőtt sárga selyem zsinórzattal. A zsinórok a korszak huszáros mellzsinórzatához hasonlóan lapos körfonatokban végződtek. A kékszürke pantalló és a köpeny ugyancsak vörössel volt szegélyezve. A tábornoki rangú testőrtisztek zöld atilláját arany lánczsinór díszítette. Köpenyük sötétbarna volt. Reprezentatív volt a testőrök fegyverzete is, melynek legjellegzetesebb darabja az alabárd: rúdja 130 cm, acélpengéje 65 cm hosszú, egyik oldalán a Magyarok Nagyasszonya és az uralkodó IFJ névjele, másik oldalán az ország középcímere és a Darabont Testőrség alapításának évszáma (1904). Az alabárd maratott pengéjének fényes felületét gazdagon aranyozták. A testőrkard, amelyet minden felvonuláson viseltek, szablya formájú volt, a kengyel helyén aranyozott lánccal, hüvelye barna, melyen az összes veret aranyozott. 1918. november 16-án a Darabont Testőrséget a Magyar Királyi Testőrség maradékával és a Koronaőrséggel együtt katonai alakulattá szervezték át a köztársasági elnök testőrségeként. A volt gárdák tehát koronás felség híján sem maradtak „munka" nélkül, mindössze az állami protokoll ritkulásával reprezentációs szerepük vált minimálissá. Testőrségek a két világháború között Horthy Miklós és családja a kormányzóválasztást követően addigi szálláshelyéről, a Gellért Szállodából a várba költözött. Horthy magánlakosztályát és a kormányzói hivatal helyiségeit az épületegyüttes Tabánra tekintő szárnyépületében, a várudvar szintjétől számított első emeleten, a kabinetirodát ugyanott a földszinten, a katonai irodát pedig az Oroszlános kapuhoz keletről csatlakozó épületrész első emeletén rendezték be. Ez utóbbi mellé csatlakozott a testőrparancsnokság három szobája is. Ez volt az uralkodói külsőségekkel felruházott „udvarlak", a politika egyik legfontosabb helyszíne a két világháború közötti Magyarországon. Az udvarlak belső rendjét és a hely rangjához kötelező reprezentációt a kormányzói testőrség, hivatalos nevén a Magyar Királyi Testőrség biztosította. Egy lojális testőrség létrehozása a 20-as évek elejének magyarországi hatalmi vákuumában nem volt kockázatmentes, egyszerű feladat. Horthy Miklóst 1920. március l-jén választották kormányzóvá. Kormányzósága első hónapjaiban „biztonságát" mindenekelőtt egykori fővezéri törzsszázadának katonái vigyázták. Környezetében azonban csakhamar megjelentek a hajdanvolt hivatásos testőrök is: a volt budavári darabontok, illetve annak a testőr különítménynek a tagjai, akik IV. Károly kíséretében még 1918. október végén Bécsből érkeztek Gödöllőre, s akik a hatalom szétesése, a király országból való távozása után is Magyarországon maradtak. A 256 fős keretszámú egységet egy alabárdos szakasz (40 fő), két puskás század (100-100 fő) és egy lovas szakasz (16 fő) alkotta. E katonai egységet 1920. augusztus 10-ével Magyar Királyi Testőrség titulussal a kormányzó hivatalos testőrségévé szervezték át. Az új felállásban az alabárdos és a lovas szakasz létszáma változatlan, a két puskás századból azonban csak egy maradt, 120 fős létszámmal. A testület a puccsok idején kiállta a lojalitás próbáját, s fennállása közel negyedszázada alatt is következetesen hűséges maradt a kormányzóhoz.

14 A testőrségnek, mindenekelőtt a gyalogosoknak elsőrangú feladata a kormányzó és családja biztonságának szavatolása, illetve a várban működő kormányzósági hivatalok őrzése volt. Ez a feladat a gyalogos testőrség nagyobb hányadát kitevő „puskás testőrségre" hárult, míg a reprezentálás, a díszelgés a kisebb létszámú alabárdos csapatra. A szolgálat 24 órás volt, általában mindenkire harmadnaponként került sor. A napi őrség létszáma a puskás őrségnél 25, az alabárdosoknál 11 fő. Hozzájuk csatlakozott az udvarlaki őrség. Ezt a szakasznyi erőt mintegy másfél évtizeden át Budapest helyőrség különböző katonai alakulataitól vezényelték a kormányzó szolgálatára, mindennap másiktól. Az őrszakaszt később a Budapesti Őrzászlóalj katonáiból állították ki. A mintegy órás őrségváltási ceremónia naponta kora délután zajlott. Az új őrök 13 órakor vonultak ki, 193