Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Kubinyi András: Buda, Magyarország középkori fővárosa 11-22
országon sem egyedülálló. A Mátyás tiszteletére rendezett bevonulási színjáték is mutatja Buda nagy jelentőségét. Ki kell emelnünk azonban még valamit: a király leült a palotában, hogy államügyeit intézze. Talán nem tévedünk, ha ezzel az aktussal magyarázzuk a királyi szék, trónus fentiek szerinti részletes taglalását. Buda szerepe és a királyi bevonulás jelentősége először a III. András halála utáni eseményeknél válik nyilvánvalóvá. A külföldi források szerint a cseh király fiát, Vencelt a nemesek a budai polgárokkal együtt választották meg királynak és vezették be Budára. 31 A stájer rímes krónika elmondja, hogy a papság a Budára érkező fiatal Vencel elé vonult, akit harangzúgás közepette vezettek a Boldogasszony-templomba. „Felemelték a szentélyben az oltárra [...], hogy az embereknek nyilvánvaló legyen, királlyá választották." Majd megkoronázták Székesfehérvárott, ahonnan hazahozták Budára. 32 Mivel a másik trónkövetelő, Anjou Károly hatalma erősödött, 1304-ben Vencel apja, a cseh király jött Magyarországra, és felkereste fiát Budán. Kifejezte azon kívánságát, hogy szeretné fiát királyi díszben látni, ezért Vencelre feladták Szent István palástját, felkötötték rá Szent István kardját, lábára annak sarkantyúit, fejére rakták Szent István szent koronáját stb., így vonultak a templomba ünnepi misére. A mise után a papság egyházi énekekkel szállására kísérte a királyt, ahol lakomát adtak a főpapok és a magyar urak tiszteletére. 33 Utána a cseh király fiát a magyar koronázási ékszerekkel Csehországba vitte, ahol lemondott a magyar trónról Bajor Ottó javára, aki a koronával együtt Magyarországra jött. Ottó első útja ugyancsak Budára vezetett, ahol a polgárság fogadta és hűségesküt tett neki. 34 Majd a székesfehérvári koronázás után visszament Budára. Ezt a Képes Krónika a következő szavakkal írja le: „Onnan [Székesfehérvárról] Budára ment, és ünnepnapon királyi díszben, a Szent Koronával a fején nagyszámú néppel lóháton ment végig az összes utcákon és utakon, hogy mindenkinek kinyilvánítsa, miszerint ő a törvényes király". 35 Gondolhatnánk azt, hogy a XIV század eleji zűrzavaros időkben felértékelődött Buda szerepe, annál is inkább, mert akkor itt élt a király. Ennek ellenére hasonló eseményeket látunk a század 40-es éveiben, amikor pedig az uralkodó Visegrádon lakott. I. Lajos, aki apjától örökölte a trónt, székesfehérvári koronázása után először ugyancsak Budára ment, „...itt az egész nép és a polgárok, valamint a papság és minden szerzetes férfi nagy hódolattal és tisztességgel fogadta, ahogy az a királyi felséget megilleti". Utána visszatért Visegrádra. 36 Ugyanígy történhetett a többi királynál is. Mind Zsigmond, 37 mind veje, Albert 38 a székesfehérvári koronázás után nyomban Budára sietett. Feltételezhetjük, hogy mindkettőjüket ugyanolyan ünnepélyesen fogadták, mint az eddig említetteket: tehát a szokott „entrée" zajlott itt is. Hasonló módon zajlottak le az új királynék bevonulásai is. Beatrix királyné 1476. december 15-én, vasárnap érkezett Budára. Jóval a városon kívül ekkor is a zsidók fogadták díszesen öltözve az uralkodó új feleségét. Egy mérföldre a várostól a főpapok, a főurak, Buda és más városok polgárai várták a lóháton érkező királyi párt. A havazás ellenére a város alatti mezőn rövid lovagi tornát tartottak, majd következett a bevonulás. Itt is körmenetben vonult a papság, a városi kolostorok szerzetesei, valamint a céhek, ereklyéket hordozva. Az oltáriszentség mögött 67 trombitás jött. Az egykori leírások részletesen ismertetik a menetet, a díszes öltözékeket. Az út megint a Nagyboldogasszony-templomba vezetett, ahol tedeumot énekeltek. Szabadon bocsátották a rabokat is. Utána a királyi pár ismét lóra ült, majd a palota előtt elbocsátották a kíséretet. 39 Hasonlóan zajlott le II. Ulászló feleségének, Anne de Foix-nak (Candale-i Anna királyné) bevonulása is. 40 A királyi, királynéi bevonulásoknak tehát megvolt a kialakult „koreográfiája", amelyben Buda és polgárai nem kis szerepet játszottak. Megállapítható, hogy az uralkodót (és feleségét) ugyan Székesfehérvárott kellett megkoronázni, utána azonban Budára ment, hogy a fővárosi polgárság hódolatát is fogadja, ami mintegy igazolása volt törvényes uralmának. A polgárság a városon kívül fejezte ki hódolatát, miután az új király - a Mátyás bevonulásával kapcsolatos adat szerint - megfogadta kiváltságaik megtartását. A ceremóniának volt egyházi része, ami a város fő plébániatemplomában zajlott, a királyt fogadó körmenet is elsősorban egyházi - nem kizárólagosan -jellegű volt. Többször kimutatható, hogy az uralkodó körüllovagolta a várost, ami azonban időben esetleg nem esett egybe a bevonulási szertartással. Végül nem felejtkezhetünk meg az amnesztiáról, a városházán őrzött rabok szabadon bocsátásáról sem. A város körüllovaglásának befejezése és a templomi tedeum elhangzása után Mátyás hatalomra lépése idején azonnal palotai lakosztályába ment. Beatrixot viszont a király a templomi 16
