Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134
vett részt. A XVIII. században a rend hazánkban való meghonosításában Keresztély Ágost hercegprímás járt elöl, ugyanis szertartóját és tanácsosát közülük választotta ki Götzel Ferenc elöljáró személyében. Putanich Márton János halála után (1720) ő az első, aki a Szent Zsigmondról nevezett préposti címet elnyerte, majd utána minden kommendátor megkapta a préposti címet. Mader Antal csillagkeresztes kommendátor (1731-1750) prépost azon fáradozott, hogy a Pozsonyban lévő elöljáróságot örökre egyesítsék a Szent Zsigmond-prépostsággal, amelyet eddig is - bár külön kinevezéssel - a kommendátor kapott meg. Ez azonban nem sikerült. Mivel a palotakápolna épülőben volt és a környék romjait igyekeztek eltávolítani, közöttük a prépostsági templom maradványait is. Schleichart Károly csillagkeresztes prépost (1751-1768) lépéseket tett Mária Teréziánál, hogy a palotakápolnát egyesítse a Szent Zsigmond-prépostsággal, amelyet a királynő fontolóra vett. Miután a Bécsben is működő csillagkeresztesek közül Scheiner János arról értesült, hogy Mária Terézia a lovagrend tagjait szándékozik Budára küldeni lelkészkedés céljából, ő akarta a préposti címet elnyerni. A rend végül elérte, hogy a királynő egy 1770. január 10-én kelt rendeletével a Szent Zsigmond-prépostságot minden jogával ugyanazon titulus alatt újraalapítsa és áthelyezze a budai várba, 15 továbbá a lebontott Szent Zsigmond prépostsági templom helyett a prépostság a palota templomát kapja meg. A rendelet értelmében a prépostságot és a palota területén élők lelki gondozását plébániai jogkörrel megkapják a csillagkeresztesek - közülük az egyik viseli a préposti címet -, nem zárva ki azt a lehetőséget, hogy idővel más szerzetesrendre bízzák a palotakápolna lelki igazgatását.' 6 Az eredetileg betegek és szegények ellátására szolgáló csillagkeresztes rendi lovagok 1720 óta Pozsonyból láttak el a budai lelkipásztori feladatokat, 1770-től kezdődően azonban már helyben plébánosi jogkörrel rendelkeztek, amelyet néhány éves megszakítással 1882-ig gyakoroltak, és ez megkövetelte a budai tartózkodást. Az első prépostplébános Scheiner János volt 1770-ben, neki már Budán kellett tartózkodnia két másik lelkésszel, Friedrich Gáspár és Pitroff Ferenc kisegítővel. 17 A csillagkeresztesek a préposti lakba költöztek, amely teljesen üresen állt, új épületüket, amely a palota kápolnájával összeköttetésben állt, Franz Anton Hillebrandt tervezte 1771-ben. 18 A királyi palota első lakói a nőneveléssel foglalkozó angolkisasszonyok" lettek. Eredetileg a királynő a Notre Dame-i apácák nőnevelő intézetére gondolt, azonban megismerkedve a Sankt-Pöltenben lakó angolkisasszonyokkal, nekik juttatta a budai palotát és alapítólevelet állított ki számukra 1770. január 10-i kelettel. 20 A rend főnöknője 1770-ben összeállította a Budára menő angolkisasszonyok nyolc főből álló kis csoportját, hogy létrehozza a Szűz Máriáról elnevezett nevelőintézetet. A ház főnöknője, Hohenfeld Katalin grófnő, a gondnok Lechfeld Lujza, a felsőbb osztályok igazgatója Herberstein Jozefa grófnő, az alsóbb osztályoké Spaur/Spaun Mária tanítónő volt. Usenkek és Ritschau a konyhai teendőkre és mosásra, míg a kapu őrzésére két személyt jelöltek ki, Hokristein/Hocksteiner Erzsébetet és Vernai Erzsébetet. Az angolkisasszonyok igényeire tekintettel a budai vár északi szárnyában átalakítások történtek. A kápolna körül, a második emeleten helyezték el a cellákat, valamint a bentlakó hölgyek és a növendékek szobáit. Az angolkisasszonyok szobáiban kék nyomtatott vászonnal bevont bútorok voltak, a kelmék valószínűleg a sárvári kékfestő műhelyben készültek. 21 így az angolkisasszonyok rendje 1770. április-május havában beköltözhetett a várpalotába. Az angolkisasszonyok és a három csillagkeresztes lelkész közös budavári palotába költözésénél az ünnepi beiktatásra 1770. május 13-án került sor a kápolnában. 22 Reggel 8-9 óra között vonultak be az angolkisasszonyok ágyú- és trombitaszó hangjai mellett. A beiktatást a még mindig üresen álló esztergomi érseki szék miatt Migazzi Kristóf bíboros végezte, Grassalkovich Antal gróf, a kamara elnöke és Hadik Andrásné született Lichnovszky Franciska mint királyi biztosok jelenlétében. A kamara elnöke és kísérete reggel 8 órakor érkezett Pestről négy hatlovas fogaton, a menet élén Affolter Péter, a palota inspektora jött. Az udvari személyzet kék selyembársonyban, dolmányos huszárok és hajdúk kíséretében a palotáig vonult. A bíboros a kápolna oltáránál celebrálta a misét, kétoldalt a királybiztosok és az angolkisasszonyok foglaltak helyet. A bíboros csendes misét mondott, közben a kórusról a lorettói litánia zengett. Ezután bíbornoki öltözékben átadta az alapítványi okmányt a kamara elnökének, aki titkárával olvastatta fel. Azután Migazzi Kristóf rövid beszéd kíséretében átadta a templom kulcsait a csillagkeresztes rend prépostjának, Scheiner Jánosnak, 127
