Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Ujváry Gábor: A budai királyi palota a "neobarokk társadalomban" : a palota és a nagypolitika a két világháború között 105-124

A Kormányzó őszinte örömmel és meghatottsággal fogadta a hódolatot, majd atyai tanácsokat adott vitézeinek..." (167.). 25. HORTHY, 1990,198.: „A királyi pár és leánya szállását a budai királyi várpalota közepén, abban az épületrészben készítettük elő, amely még Mária Terézia alatt épült, és ahol Ferenc József is lakni szokott. A helyiségekben egyes korszerűsítéseket is végrehaj­tottunk." 26. Erről lásd például a Társaság című - a fontos „társadalmi eseményekről" mindig beszámoló - folyóirat tudósításait (1937,18., 20.,'21. sz.): A garden partyról így emlékeztek: „A királyi várkert gyönyörű természeti miliőjében adódott a legközvetlenebb alkalom ahhoz, hogy a fenséges vendégek előtt a magyar úri középosztály is egyformán hódolhasson. Az idei garden-partynak kitűnő idő kedvezett és ezt még fokozta az, hogy összeesett az olasz király budapesti tartózkodásával. [...] Minden pesti szokás ellenére már 5 óra előtt gyülekeztek a Szentgyörgy-téri kerti kapu előtt a meghívottak s kapunyitás után megindult az áradat a kert centruma felé, hol a nagylépcsőn a királyi és kormányzói pár, valamint József főhercegek karonfogva vonultak le a terített asztalokhoz. Utánuk az olasz és magyar kíséret tagjai. Az uzsonnázó királyi vendégek a főhercegi család tagjaival, a herceg­prímással és a legfőbb méltóságokkal ülnek egy asztalnál, míg Mária királyi hercegnő a kormányzó fiai között és gr. Károlyiné Horthy Polette mellett foglal helyet [sic!], akire láthatóan jó hatást gyakorolt a sanremói üdülés, mert kitűnő színben van és szebb, mint valaha. Közelükben van e percben gr. Ciano olasz külügyminiszter, Lucich Károly, József főhercegek kitűnő főud­varmestere, ott látjuk gr. Széchenyi Bertalan, a felsőház elnökének nemes profilját, Vértessy Sándorékat, akik az érkező vendégeket fogadták és Darányi Kálmán miniszterelnököt szeretetreméltóan kedves feleségével. A megjelenteket lehetetlen fel­sorolnunk, hiszen kétezren lehetünk." (Horthy Miklós emlékezései szerint 3000 meghívott volt; lásd: HORTHY, 1990, 200.) „A büfék közül nagy csoportosulás van a jegeskávék és egyéb hűsítők érdekeiben [sic!]. Különös fejezet illetné meg a művészeket, akiket véletlenül egy csoportban jegyezhetünk még és pedig itt van Bajor Gizi a férjével, Germán Tiborral és Villani Lajos követ­tel, Petrovich Elekkel és Márkus Emíliával beszélgetnek - mellettük Kiss Ferenc és felesége egy remek színes imprimé-ruhában - nagyszerűen reprezentál Némethy Ella operaénekesnő, Tasnády Ilon, Rózsahegyi Kálmán és felesége, mint az Operaház príma­balerinája Szalay Karolina van jelen Tihamér Lajos, Szép László és báró Lukáts György, majd ifj. Horthy Miklós társaságában, akik a nagy piros florentinkalapos, gyönyörű fehér csipkemintás Ottrubay Melindát a garden-party legszebb hercegnőjének ne­vezték el." 27. Tolnai Világlapja, 22. sz., 1937. május 26. 28. GERGELY, 1988,129.; A XXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve. Budapest, 1938,126.; XXIV. Nemzet­közi Eucharisztikus Kongresszus. 1938. évi május hó 23-ától 29-éig. H. é. n., 14. 29. CZAGÁNY, 1996,20. - A Társaság 1920. évi 1-3. számában 41 nyilatkozat jelent meg Mi készül a magyar tudományban, iro­dalomban, művészetben, színházakban, zenében? címmel. Benczúr Gyula elmondta: most a Mátyáson dolgozik. A várban a Hunyadi Mátyás-terem falaira kell 8 vásznat készítenie. Az egyik már kész: Mátyás a harcból tér vissza győztes hadai élén. A másik hét kompozíció vázlata is megvan, de „nincs vászon, nincs festék és nincs szén, szén, szén". 30. Képes Vasárnap, 1940,17. sz.: „A parlament olvasótermében a hét elején nagy sürgés-forgás volt. Létrák, állványok vették körül a terem egyik falát, amelyet csaknem teljesen elborított Benczúr hatalmas alkotása: a magyar nemzet hódolata a királyi pár előtt, a nemzet fennállásának ezeréves ünnepén. Ez a grandiózus festmény most több, mint tíz esztendő után hajlékot cserélt. Átszállították a képet a parlamentből a kir. palota­ba.[...] A festmény 1928-ban került a Szépművészeti Múzeumból a parlamentbe. A kezdeményezés Scitovszky Béla házelnök részéről indult meg, majd utódja, Zsitvay Tibor nagy szeretettel folytatta és végre is hajtotta a tervet. Megnyerte gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hozzájárulását és a nagylelkű és áldozatkész műbarát, dr. Mészáros Károly örököseinek beleegyezését..." A képnek egyébként érdekes története volt: Mészáros Károly bírta rá Benczúrt, hogy - nem éppen kis összegért, 60 000 koro­náért - fesse meg a témát a Szépművészeti Múzeum számára. Benczúrnak még műterme egyik falát is le kellett bontatnia, hogy az óriási vászonhoz jobban hozzáférhessen. Ferenc József is többször ült modellt a képhez, ám - mivel az ezen szereplő hetven személy közül többen már nem éltek - fényképek segítségét is igénybe vette a Mester. A festmény elkészülte után valóságos za­rándoklat indult a Szépművészeti Múzeumba, megtekinteni a híres munkát, amely tehát 1928-ban vándorolt a parlamentbe. 31. CZAGÁNY, 1966,86-87., 96. -A kápolnáról lásd még: UXA, 1934,229.: Roskovics és Spányik munkája „ugyan csak a sz. Imre jubileumi esztendő elején jutott rendeltetési helyére, azonban nem azért, mintha az új »cím« kétes lett volna [sic!], hanem pusztán azért, mert Roskovics Ignác betegsége miatt a képet nem tudván befejezni, Spányik Kornél által befejeztetvén, egyben oly módon alakíttatott át, hogy az nem keltett osztatlan tetszést. Ha a kép megoldása nem a legszerencsésebb is, szerkezete és mondanivalója által mégis haladást jelent a múlthoz képest." 32. CZAGÁNY, 1966,75., 77. 33. GULÁCSY, 1939,224. 34. Eljegyzésük és esküvőjük egyik színhelye is a várpalota volt, erről lásd: Képes Vasárnap, 1940. március 10., május 5. - Előbbi cikk szerint a huszonegy éves Ily grófnő kék szemű, fekete hajú, rajong a különböző sportokért - kiválóan lovagol, síel és teniszezik -, imád kirándulni és különös nyelvtehetség. A korabeli képes újságokban található fényképek, valamint az akkori filmhíradók tanúsága szerint - s ezt már csak szubjektív megjegyzésként, férfiszemmel tekintve a dolgokat teszem hozzá - Ily grófnő valóban igen csinos, de nemcsak csinos, hanem szép hölgy is volt. 35. KELEMEN, 1941. Részlet a cikkből: A család „fent, a királyi palota második emeletén lakik. [...] Az eddig üresen állt saroklak­osztály egyes szobáit foglalták el. Háromszobás lakásuk ablakai az Attila-kőrútra, illetve a Palota térre néznek. Lakásuk pár nap 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom