Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Ujváry Gábor: A budai királyi palota a "neobarokk társadalomban" : a palota és a nagypolitika a két világháború között 105-124

Empire szalon a budai várban, 1934. Balogh Rudolf (1879-1944) felvétele. A képen László Fülöp (1869-1937) Horthy-portréja látható. MNMTF, lt. sz.: 1275/1956. Magyar Front képviselőit, Szakasits Árpádot és Tildy Zoltánt. Itt zajlott október 15-én az a hosszú koronatanács is, amely a Horthy-korszak utolsó közjogi aktusa volt, végül pedig az egész rendszer s névadójának bukását eredményezte. Itt tartotta magát október 16-án hajnalig a Lázár altábornagy vezetése alatt álló testőrség, hűen az akkor már bukott kormányzóra tett esküjéhez, kötelességét, katonai becsületét szinte az egész országban egyedül komolyan véve.

38 Az értékek elhordása - igaz, ekkor még „csak" a magán, nem pedig a közvagyoné - már 1944. október 15-én megkezdődött. Horthy október 16-án járt utoljára a palotában. „Elkészültem rá - írta -, hogy végrehajtott »házkutatás« nyomai várnak, de amit láttam, szinte minden elképzelést felülmúlt. A selyemdamaszt bútorokon Skorzeny legényei nyújtózkodtak. Minden szekrényt és fiókot feltörtek. Pusztító szabad rablás képe tárult elém. Feleségem ékszereitől kezdve, a cselédség megtakarított pénzéig minden elemelhetőt elvittek, aminek csak értéket tulajdonítottak. A visszataszító látvány színhelyén még komikusan ható jelenség is akadt: amint beléptem fürdőszobámba, hogy mosdószereimet magamhoz vegyem, saját furdőköpenyembe öltözött katona jött velem szembe, nyilván akkor fejezte be fürdőjét. Néhai István fiam és foglyul ejtett Miklós fiam lakosztályát csakúgy kirabolták, mint minden egyéb helyiséget."

39 Ugyanakkor a palota értékes bútorai, festményei, műtárgyai még egészen az ostromig érintetlenek maradtak. Szálasi hungarista államának utolsó várpalotabéli eseménye a „nemzetvezető" eskütétele volt a Szent Koronára, november 4-én. (Ez csaknem komoly nehézségekbe ütközött, hiszen a koronaőrök már előzőleg elásták a Szent Koronát, amit úgy kellett üres ládájába visszalopniuk.) Ezután nem sokkal a nyilas vezetők elszállíttatták a koronát és elhagyták a fővárost.

40 Még időben, a Budapest körüli ostromgyűrű 1944. karácsonyi bezárulta előtt... Serédi Jusztinián hercegprímás, Mindszenthy József veszprémi püspök, a református egyház vezetőinek képviselőjeként pedig Ravasz László hiába kérték a nyilas vezetőktől Budapest nyílt várossá nyilvánítását és 113