Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Ujváry Gábor: A budai királyi palota a "neobarokk társadalomban" : a palota és a nagypolitika a két világháború között 105-124

létébe öltözött küldötteinek festőién tarka menete, hogy a rónák és hegyek lakóinak szívből jövő szeretetével hódoljon az olasz uralkodópár és leánya előtt".

27 A XXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus díszvendégeit - a pápai legátust és kíséretét, a teljes magyar főpapi kart, a kormány valamennyi tagját feleségestől - 1938. május 25-én este nyolckor szintén a palotában látta vendégül ünnepi vacsorán a kormányzói pár. Ezt követően este tíz órától 1500 fős fogadás következett. Mindkét esemény a protokoll szigorú szabályai szerint zajlott: díszmagyarban és gálaöltözetben, a katonatiszteknek társasági viseletben, a hölgyeknek dekoltázs nélküli estélyi ruhában kellett megjelenniük, a nagykeresztek szalagjai viselendők voltak.

28 A palotaegyüttes képében nem történt érdemleges változás Horthy Miklós kormányzósága idején. A Hunyadi Mátyás-terembe került Benczúr Gyula Diadalmas Mátyás című olajfestménye - egy Mátyás-képe, az 1915-ös Mátyás fogadja a pápa követeit már korábban is itt volt -, amelyet 1919-ben fejezett be. Bár Benczúr még további hét Mátyás-kompozíciót tervezett festeni, ezek végül nem készültek el.

29 Egy szintén őtőle származó, 7x4 méteres, hatalmas festményt - az 1909-ben készült, A magyar nemzet hódolata a királyipár előtt a nemzet fennállásának ezeréves ünnepén címűt - 1940-ben szállítottak át a Parlamentből a palotába. „A képviselőház határozott így legutóbb, amikor Horthy Miklós történelmi érdemeit megörökítő ülésén lelkes együttérzéssel járult hozzá Tasnády-Nagy András elnöknek ahhoz a javaslatához, hogy a Benczúr képet engedje át a törvényhozás a várpalotának és ezzel is adjon kifejezést a kormányzó iránt érzett hálájának."

30 A „császár öltözőszobájába" - vagy ahogy 1905 után nevezték, a két „Rózsaszobába" - valószínűleg 1920 után került Bihari Sándor Programbeszéd, valamint Lotz Károly Ménes című festménye. A várkápolna oltárképe, Roskovics Ignác és Spányik Kornél 1924-ben elkészült munkája - Szent István átnyújtja az Intelmeket Imre fiának - 1930-ban váltotta fel a visegrádi plébániatemplom szentélyébe vándorolt késő barokk főoltárképet (Vinzenz Fischer: Krisztus a kereszten). 1945-ben aztán ezt is átszállították a budai Krisztina téri plébániatemplomba.

31 A palotától a lovardáig vezető „Ybl fedett lépcső" felső lejáratánál állították föl 1934-ben Farkas Zoltán Bonfini, majd 1936-ban Kisfaludi Stróbl Zsigmond Marsigli bronz mellszobrát. Kisfaludi Stróblnak 1932-ben a Palota út és a Szent György utca találkozásánál is fölavatták egy szobrát, a Kardját mustrálgató huszárt?

2 A Horthy-család beköltözésén kívül kisebb változást hozott még a könyvtár kialakítása. Gulácsy Irén szerint Horthy kiválasztott „egy csendes, kellő tágas világító-udvari részt, befödette a meditáló hangulatoknak kedvező, fényt megszűrő üvegtetőzettel, méltóvá ékíttette a falak belső világát és elkezdte a nemzeti kincs gyűjtését. Azóta Corvinák és más, magas bibliofil-becsű kötetek tömege ékesíti már udvari könyvtárunkat. [...] A sors játékos rögtönzésénél sokkal mélyebb összefüggést kell ama látszólag szórványos jelenségek közt keresnünk, hogy: Corvin Mátyásnál pattant el a lánc államhatalom és irodalmunk, művészeteink közt, - hogy viszont Horthy Miklós éppen Corvinákat gyűjt, és hogy a kitüntetésül maga alapította rendet is éppen Corvin Mátyásról nevezte el."

33 Ezután már csak Horthy Istvánék lakásának berendezése bontotta meg az addigi rendet a krisztinavárosi szárnyban. Horthy István 1940 nyarán, a korszak legendás szépségű hölgyével, gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával kötött házassága után költözött a palotába.

34 Három-, majd négyszobás lakásuk - egy részletes leírás alapján - viszonylag egyszerű volt, ha a néhány értékesebb ott található műtárgytól eltekintünk, „polgárinak" is nevezhetjük.

35 A palota békéjét, életének megszokott ritmusát és idilli képét csak a nyilas hatalomátvétel és Budapest, azon belül pedig - a védők utolsó menedékeként - a vár ostroma rombolta szét. Október 15-ének és a vár ostromának története jól feldolgozottnak tekinthető. A kiugrás előkészítése, megvalósításának dilettáns, így eleve kudarcra ítélt kísérlete egyértelműen a palotához mint helyszínhez köthető. 1944. szeptember 8-án itt volt az a titkos találkozó, amelyet a vidéki rejtekhelyét elhagyó és - a Magyarországot megszállt Német Birodalom hatóságaitól nem alaptalanul tartó, ezért - inkognitóban (!) érkező Bethlen István vezetett: ekkor döntöttek a háború mielőbbi befejezésének előkészítéséről.

36 Itt működtették azt a rádió adó-vevőt, amellyel a Moszkvába utazott magyar fegyverszüneti küldöttséggel tartották a kapcsolatot.

37 Itt fogadta Horthy - ha későn is, de felismerve: a németekkel való szembeszállás csakis a magyar baloldal hatékony segítségével képzelhető el - 1944. október 11-én a 112