Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284

9-én indultak meg. Az engedélyek megadáshoz szükséges dokumentáció 1:100 és 1:200 léptékű lapjai még egy négyhomlokzatos, teljesen körülépített udvaros elképzelést mutattak (6. kép). Később a bal oldalon csupán a Rákos utcai teherbejáróig tartó szakasz készült el, és elmaradt a hátsó, udvari szárny fele is. Az építkezés művezetője hivatalosan a két tervező volt, a helyszínen Gaál József építésvezető képviselte őket. Az elkerülhetetlennek látszó apróbb változtatásokban döntési joggal, ill. a költség-előirányzatot komolyan érintő kérdésekben felülvizsgálati és javaslattevési lehetőséggel az időközben alakult építési bizottság rendelkezett. A Kereskedelemügyi Magyar Királyi Minisztérium részéről műszaki ellenőrként Korvig Tivadar királyi főmérnököt rendelték ki, aki egyben a bizottság elnöke és jegyzője is volt. A munkák menete viszonylag jól rekonstruálható a töredékes napi jelentések, a fennmaradt többnyire évszámmal is ellátott - „végrehajtási" rajzok, a menet közben készült néhány archív fotófelvétel és a fellelhető vonatkozó iratok összevetésével. Az IM Adattárában őrzött dokumentumok alapján lépésről lépésre haladva követhetjük nyomon az épület születésének folyamatát. A több mint 350 darab kiviteli rajz (építészeti, statikai és gépészeti terv) szinte minden részletről autentikusan tájékoztat. Az első évről még az építés napi jelentései is fennmaradtak (ezek az alkamazott emberek számának, ill. a végzett tevékenység jellegének regisztrálására szolgáló formanyomtatványok, az építési napló kiegészítői voltak). Az írott forrásanyaggal párhuzamosan rendelkezésünkre állnak Weinwurm Antalnak, a századforduló neves fotóművészének dokumentum erejű felvételei is. O három-három képen örökítette meg az éppen elért állapotokat (7-8. kép). Az első fázisban - 1893 novemberének végéig - a földmunkák zajlottak, és megkezdődött az alapozás is. Míg a hideg időjárás miatt ezeket a munkálatokat tavaszig szüneteltetni kellett, a tervezőirodában serényen dolgoztak. A palota természetesen nemcsak a rajzasztalon teljesedett ki, 8. kép. Weinwurm Antal felvétele az OMIM építlezéséről, 1894 (IM Adattára FLT25.182. FLT 25.183) 27 J