Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284

7. kép. Weinwurm Antal felvétele az OMIM építlezéséről, 1894 (ÍM Adattára FLT 25.182, FLT 25.183) ben választ talált arra, hogyan lehet a népies elemeket átültetni a monumentális építészetbe. Saját feleletét ekkor az Iparművészeti Múzeum - és a Kereskedelmi Múzeum - tervei jelentették. Ráth György, a múzeum főigazgatója mindent elkövetett, hogy az Iparművészeti Múzeum önálló épületéhez szükséges munkálatok meginduljanak. 1892 januárjában megállapodott Keleti Gusztávval, az iskola igazgatójával és a tervezőkkel az igények szükséges és lehetséges leszállításában. A néprajzi múzeum elhagyásával felszabadult 1000 m

2 mellé a két intézményvezető is újabb 1000 nr-l áldozott fel - remélve, hogy a magasságában is erősen redukált (négyemeletesből kétemeletessé alakult) palota így 600 000 Ft tőkéből már előállítható. Lechner és Pártos áprilisra készítették el a módosított rajzokat, messzemenően figyelembe véve a bírálóbizottság kritikai észrevételeit is (ekkor 768 000 Ft építési összegről esett szó, ami nem tartalmazta az épületen belüli munkák fedezetét). Ennek alapján júliusban elnyerték a miniszter végleges megbízását. Időközben azonban felmerült a telek bővítésének lehetősége. Mivel így a földterület alakja megváltozott, mérete pedig egyharmadával növekedett, az összes tervet az új viszonyokhoz kellett igazítani. Ehhez mérten az előirányzott költségvetés is megemelkedett, 888 000 forintra rúgott viszont az új hajlék végre számolhatott a benne helyet kapó intézmények fejlődésével is, eleve kizárva a későbbi toldozgatásokból származó bosszúságokat. 1893 elején a palota átadását hivatalosan is beiktatták a millenniumi ünnepségek sorába, mégpedig 1896 májusára. Ez a döntés az építkezés sürgős megkezdését igényelte. Akiegészítő telekrészek elhúzódó kisajátítási procedúrája miatt a munkák végül 1893. október 270