Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259
113. MELLER, 1815. LXXI.; PEREGRINYI, 1909. Az 1 869-es pénzügyi törvény értelmében 1 osztrák forint kb. 4 frank. Bár az átszámítások bizonytalanok, Mündler becsértékét mintegy 750 000 osztrák ft-ra tehetjük. 114. H. I. interpellációja az Esterházy Képtár ügyében. TÍMÁR, 1990, 262. 115. Pulszky Ferenc jelentése a képzőművészetekről. Műgyűjtemenyek. 1874. VKM regeszták. MTA MKI Lt 01986. A minisztérium felterjesztése az Eszterházy-képtár megvétele iránt. 1869. VKM regeszták, MTA MKI Lt 00065 116. Hekler Antal 1928-ban számba vette az ismertebb eseteket: A XIX. század második felében külföldre került - mivel a magyar állam nem áldozott rá - az európai hírű gr. Viczay gyűjtemény, a Böhm- és a Jankovich féle éremgyűjtemény. Batthyány Artúr tulajdonából Szent Margit házioltára 1868-ban 29 000 frankért kelt el Párizsban, ugyanekkor a Pulszky-Fejérváry-gyűjtemény, valamint gr. H. gyűjteménye. (HEKLER, 1928,156.) Festetich Sámuel gyűjteményének elvesztéséről: Zichy Edmund: Miért nem virágzott fel nálunk a képzőművészet? Fővárosi Lapok, 1869, 1084. 117. VU, 1870. máj. 22., 265. 118. MELLER, 1815, 193, nr. 747 119. MELLER, 1815, 193, nr. 748. 120. MTA Kézirattár, 1500/1138/1870.; Mivel úgy tűnik, a zárgondnokság ezt nem hajlandó elismerni, a Vallás és Közoktatási Minisztérium tájékoztatást kért. Dessewffy közli a tényállást: 1861-ben az Esterházy-képtár helyének tervezése az épület egészével együtt folyt, így az építési költségekből a képtárét csak szakértő bevonásával lehet leválasztani. (Pesten, 1870. dec. MTA Kézirattár RAL 1500/1138/1870.) Ezt az Akadémia egyidejű jegyzőkönyve is bizonyítja: „Kezdetben elkerülhetetlen volt a három emeletesre tervezett palotát két emletesre szállítani... (amelyet később újra megemeltek) bírtuk már akkor is, bírjuk most is főméltóságú hg. Esterházy Pál úr azon nagylelkű ígéretét, hogy nagyhírű és becsű képtárát, és réz- és aczélmetszvény-gyűjteményeit az akadémiai palotába fogja szállítatni, és itt benn hazájában őriztetni. Már maga a gyönyörű szándék megérdemlette, hogy annak alkalom nyittassék ténnyé érlelődni, erkölcsi lehetetlenség vala tehát és vétek lett volna nem gondoskodni azon tér és helyiségekről, melyeket e gyűjtemények megkívánnak,... ez természetesen a költségekre kihat...a képtár helyiségei egy egész emeletet igényelnek ezért a költségeket igen nagy mértékben fogják feljebb rúgatni,... az akadémia czéljainak az egyemeletes épület is megfelelt volna, de a képtár nagysága és rangja úgy állította elé... hogy nem egy- hanem két-emeletes építmény, és ez monumentalszerű stylben emeltessék..." Az 1863. június 13.-i ülés jegyzőkönyve. 23-24., CSENGERY. 1864, 114. (Végül három emeletet építettek.) 121. Pesti Napló, 1870. nov. 25. Tárca. 122. Uo. 1870. nov. 30. Az ülés résztvevői: Somssich Pál elnök, Ivácskovics György jegyző, továbbá Mailáth István, Sándor Pál. A kormány részéről jelen van: Andrássy Gyula, Horváth B., Festetich György, Eötvös József, Szlávy J., Kerkápoly Károly miniszterek. 123. VU, 1870. dec. 4., 634. 124. ESTERHÁZY, 1901, 134. A vételár valóban kisebb volt, mint a valós érték, de nem az általában elterjedt Mündlerféle megállapításhoz viszonyítva, hanem a bécsi központ becsléséhez képest, mintegy 300 000 ft-tal. 125. Pesti Napló, 1870. dec. 20. Esti kiadás. Tudósítás az országgyűlés dec. 19-i üléséről. „Törvényjavaslat a hg. Eszterházy féle képtár, kézrajz- és rézmetszetgyűjtemény megvásárlása tárgyában: 1. par. Galanthai Eszlerházy Miklós egymillió 100 ezer osztrák értékű forinton a mellette levő kézrajz és rézmetszet gyűjtemény pedig 200 000 osztrák értékű forinton az ország részére történt megvétele helybenhagyatik. 2. par. Ez a képtár ezentúl »Országos Képtár« nevet viselend s az ország elidegeníthetetlen javai közé soroltatik. 3. par. Szabad királyi Pest városának ezen képtár megvásárlására tett 60 000 osztrák értékű forintnyi ajánlata, nemkülönben Vasmegyének nemesi pénztárából ugyanazon célra tett 2000, végre Temes megyének összesített pénztárától kirendelt egyezer osztrák értékű forintnyi ajánlataik, örök emlékül ezennel törvénybe iktattatnak. 4.par. Az 1 300 000 forintnyi vételár a Vallás és Közoktatási Minisztérium 1872-ik évi költségvetése rendkívüli kiadásai a Pest város által ajánlott 60 000 ft-ból első részletképpen fizetendő 10 000 ft. Vasmegye 2000 forintnyi Temes megye 1000 forintnyi ajánlata pedig a fedezeti összegek közé felveendő. 5. par. Ezen törvény végrehajtásával a Vallás és Közoktatási Minisztérium s a pénzügyi miniszterek bízatnak meg. B. Eötvös József sk. A törvényjavaslatot kinyomtatni rendelik." 126. Pesti Napló, 1871. jan. 11. Adásvételi szerződés: MELLER, 1815, 193, nr. 749. Az adásvételi szerződés szövegét közölte a pesti sajtó (Pesti Napló, 1871. febr. 2.). 127. Ormós Zsigmond tanulmányában (ORMÓS, 1865) az áll, hogy Pál herceg a teljes anyagból néhány gyenge és 15 rendkívüli darabot visszatartott. De ekkor már csak 8 képről tudnak, amelyek Bécsben, a herceg lakosztályában maradtak. Ezek halála után a bécsi műkereskedelembe kerültek, 68 000 ft értékben. 7 kép tehát mindenképpen elkallódott. A képekre gr. Zichy Edmund hívta fel a figyelmet a rester Llüyuom, és erélyesen követelte, hogy a kormány ezeket is vásárolja meg, „legalább a mienk legyen, ha nem is ingyen." Ruysdael: Vízesés és Guido Reni: Lucretia c. képét azonnal eladták, így már csak 6 kép maradt. (VU, 1870. nov. 20., 609; nov. 27., 621.) Miklós herceg azonnal intézkedett, és Eötvös József az Akadémia elnökének tett ígéretéhez híven a 6 képet az Akadémiának ajándékozta. De miután a képtár ekkor már nem az Akadémia tulajdona, Eötvöshöz mint kultuszminiszterhez fordulnak, hogy intézkedjen a képek átvétele iránt. Aláírás: főtitkár, másodelnök, 1871. júl. 1. MTA Kézirattár, RAL 600/1871. 253
