Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Horváth J. András: Új emberek az Újvárosházán – az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele 23-52
jegyzékekre: BFL IV. 1303. j. Pest város tanácsának iratai. Választási iratok; valamint: Pesti Napló 1873. szeptember 3-tól közölt virilis névsorok; BFL IV. 1404. Budapest. Fővárosi Igazoló Választmány iratai. Választási névjegyzékek; GÁRDONYI, i. m. 389-390., 412.; BUDAPEST, 1876-1882=a fentiek mellett: GYÖRGY Endre: Amig városatya lettem. Budapest., 1931. 370-395.; a céhelöljárókra: 239/1862. lvt. sz.; a kerületi esküdtekre: BFL IV 1407. b. 515/1/1878. lvt. sz.; a városatyákra vonatkozó foglalkozási és egyéb (tőkepénzes-nem tőkepénzes) társadalmi jellemzőkre utaló adatok: Ipar-czimtár... 1847. évre. Sz.: SZALKAY Gergely-NÉMETY János. Pest; Adressen-Kalender von Pest, 1866.; Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen für die Jahre 1871 und 1872; [ua.:] für das Jahr 1873. Pest, 1873.; Budapest Cím- és lakjegyzékei 1876-1883.; VÖRÖS Károly: Budapest legnagyobb..., i. m. 7-66., 155-163.; a bérházépíttetőkre vonatkozólag: KÖRÖSI József: Az 1870dik és 187 Idiki pesti építkezések. Pest, 1872. 9-13.; Uő.: Az 1872. évi pesti építkezések. Budapest., 1873. 9-12.; Uő.: Az 1873 és 1874. évi budapesti építkezések. Budapest., 1875. 10-15. 28. A tőkés jelleg meghatározása annak alapján történt, hogy megtalálható-e az adott képviselő a SZALKAY-NÉMETYféle címtárban; bejegyzett cégként vagy részvénytársasági igazgatósági, ellenőrző bízottsági tagként előfordult-e a fent jelzett Adressbuchokban; ipari és kereskedelmi profil elkülönítésére pedig főként a fent hivatkozott név- és címjegyzékek megnevezései szolgáltak. 29. Vö.: BÁCSKAI Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban. TBM XIX. Budapest., 1972. 318. és a következő oldalak. 30. VÖRÖS Károly: Budapest története... i. m. 253. 3 1. E két táblázatban az ipariakra és a kereskedőkre vonatkozó adatok összlétszáma azért tér el a tanulmány végén található főösszesítésben megadott adatoktól, mert itt csak az ágazatok szerint azonosítottak adatai szerepelnek. 32. 1872:36. te. 26. §; A Hon 1873. szeptember 21. Reggeli kiadás. 33. 1869. évi polgári népesség. Vö.: VÖRÖS, Budapest története... i. m. 382. 34. BFL IV 1404. 1873. évi választási iratok; valamint 1. a „beírt", azaz szavazati jogukkal élni kívánó, valamint leszavazott választók adataira vonatkozólag. A Hon 1873. szeptember 30. (Reggeli kiadás) tudósítását: KERÜLET BEÍRTAK SZAVAZOTTAK 1. 1330 652 II. 1 160 576 III. 900 440 IV. 1503 750 V. 1 167 663 VI. 1000 506 VII. 1077 601 VIII. 1331 667 IX-X. 796 426 ÖSSZESEN 10 264 5281 35. A Hon 1873. szeptember 30. Reggeli kiadás. 36. Korábbi közgyűlési tagokból, esküdtekből, a pártok városrészenként szerveződött korifeusaiból alakult 5-5 fős kerületi jelölő bizottságok (vö. „45-ös bizottságok") a későbbiekben jelentős szerepet játszanak majd mind a virilista, mind a többi választó soraiból választandók névsorainak összeállításánál. Az összeíró és szavazatszedő munkálatokra ötfős kerületi bizottságokat állítottak fel a 34-es küldöttség albizottsági munkálataival kapcsolatosan 1873 márciusától. Vö.: GÁRDONYI Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Budapest., 1913. 384-391.; Pesti Napló 1873. szeptember 23. Reggeli kiadás. 37. A pesti szabadelvű ellenzék kérvénye a képviselőházhoz a fővárosi törvényjavaslat módosítása tárgyában. 1872. január 23.; valamint a fővárosi törvény képviselőházi vitájában, november 27-én Molnár György felszólalásában elhangzott módosító indítvány. In: GÁRDONYI, i. m. 219., 254. 38. Az 1200 legnagyobb fővárosi adózó összesen 1 621 222 forint egyenes állami adót fizetett, melynek átlaga: 1351 ft. A 236 virilista közgyűlési tag és póttag összesen 228 509 forinttal adózott; ennek átlaga viszont: 968 ft volt. Vö. VÖRÖS Károly: Budapest legnagyobb..., i. m. 13.; Az 1200-as lista adózóinak alsó adófizetési határával kapcsolatban szükséges megállapítani, hogy a Pesti Naplóban a fővárosi Igazoló Választmány által 1873. szeptember 3-tól folyamatosan közzétett virilista névjegyzékek számadatai szerint ezen határösszeg - a Vörös Károly által meghatározott 404 forinttal ellentétben - 199 forintnál húzódott. 39. A 233 nem virilista közül ugyanis csupán 104-en voltak régi városatyák. 40. VÖRÖS, i. m. 13.; Pesti Napló 1873. szeptember végi számok. 41. Az^összes pesti virilista foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlására vonatkozólag 1. VÖRÖS, i. m. 15. 42. KÖRÖSI József: i. m. A közgyűlés háztulajdonosai helyett a bérházépíttetőkre korlátozódó vizsgálatot a VÖRÖS Károly által használt 1873-as virilistajegyzék hiányos volta magyarázza. 50
