Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85
A roncsok kiemelése cölöpjármok és úszódaruk segítségével történt. A bontást a Közúti Hídfenntartó NV, majd jogutódja, a Hídépítő Vállalat, valamint a Ganz MÁVAG végezte. Az újjáépítésre a budapesti hidak közül utolsóként, 1959 és 1964 között kerülhetett csak sor. Az új híd tervei az Uvatervben és a Főmtervben készültek Sávoly Pál és Juhász János vezetésével. Az új híd lényegesen nagyobb pályaszélességgel (11,0 m helyett 18,2 m) épült, a szükséges acélanyag mégis jelentősen kisebb: 11 169 tonna helyett csak 6300 tonna. Nyílásbeosztása változatlan. A két kábelen függő, folytatólagos, négytámaszú merevítőtartó orthotrop acéllemez pályát hord. A hídon 1973-ig villamosközlekedés is volt. Ezt a kelet-nyugati (2-es) metró átadása után szüntették meg. A HORTHY MIKLÓS - PETŐFI HÍD BUDAPESTEN A lakótelepek gyarapodása, az ipari és a kereskedelmi létesítmények belterületi terjeszkedése már e század első negyedében felvetette újabb közúti hidak építésének gondolatát. Az első világháború és az utána következő események azonban a húszas évek végéig kizártak minden komolyabb fejlesztést. A híd építését az 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el. Ennek szellemében a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium pályázatot írt ki. A pályázatra 10 tervezőtől 17 munka érkezett. A feltételek nem voltak maradéktalanul teljesíthetők. A tapasztalatokon okulva a minisztérium hídosztálya - dr. Álgyay Hubert Pál vezetésével - új terveket dolgozott ki a módosított feltételek alapján. Az így létrejött szerkezet a ma is álló háromnyílású híd. Az építést hátráltatta az a vita, mely a pesti hídfő kialakítása körül bontakozott ki. Az utasforgalom előrebecslésekor a BSZKRT arra az eredményre jutott, hogy az első években a Nagykörút villamosjáratainak nagy részét a pesti hídfőben vissza kell fordítani. A híd építésének fedezésére az 1931. évi XIII. törvénycikk alapján létrehozták a Székesfővárosi Dunahíd-Alapot. Ennek feltöltéséről 1/3-2/3 arányban gondoskodott az állami és a fővárosi költségvetés. Az alépítményi munkákat a gazdasági összeomlás következtében csak 1933-ban kezdhették meg. A vasszerkezet gyártása már 1932-ben megindult. A budai hídfőt, a parti és a mederpillért a Zsigmondy Béla Rt., a pesti oldalon a mederpillért, a parti pillért, a hídfőt és a kerethíd alaptestjeit a Fábián, Somogyi és György cég építette. A hídfők és a parti pillérek vasbeton süllyesztőszekrényeken állnak A mederpillérek alaptestjei szegecselt vaslemez munkakamrában épültek. A legmélyebb pilléralap a Duna vízszintje alatt 12,60 m mélyen fekszik. A feljáróhidak alaptestjei fúrt vasbeton cölöpökön állnak. Az acélszerkezet anyagát a Mávag diósgyőri és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű ózdi gyára állította elő. A mederhidat a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, a pesti feljáróhidat a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., a budai feljáróhidat a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagonés Hajógyár Rt. gyártotta. A hídfőket, a parti építményeket a Csengery és Pallay Vállalat; a Fábián, Somogyi és György Vállalat; Széchy Endre Vállalata; a Reinisch, Grósz és Wohl Vállalat készítették. A hídon a fakocka burkolatot a Rütgers Guido Rt., a víztelenítést a Kolbányi és Pákozdy, a közvilágítást Gaál István, a kandeláberoszlopokat és a korlátbetéteket az Elektroforrasztó és Műszaki Vállalat készítette. A mederszerkezetet szakaszosan beállványozva, portáldaru segítségével szerelték. A budai hídfőn kapott helyet az első világháborúban elesett haditengerészek előtt tisztelgő emlékmű. Szentgyörgyi István szobrászművész és Krausz Ferenc bronzöntő alkotása. A híd a kormányzó országlásának 10. évfordulója tiszteletére a Horthy Miklós nevet kapta. 1945. január 14-én a mederbe robbantott budai nyílásra rácsúszott a sarukról leugrott szerkezet, majd az erre az igénybevételre nem méretezett övszakaszok becsuklottak. A roncsra, még a harcok idején, faszerkezetű vendéghíd épült.
