Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Horváth J. András: Új emberek az Újvárosházán – az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele 23-52

1878-ban, a boszniai okkupáció alkalmával -, amikor az országos politikában ellentét merült fel a kormány és a főváros között.

65 Mintegy két tucat képviselőről állapítható meg az országgyűlési képviselő-választások választási jegyzőkönyvei és szavazási jegyzékei segélyével a 48-as vagy függetlenségi beállítódás. A pártállásukról is ismert országos nevek mellett - Jókai Mór, Horn Ede, Tolnay Lajos - olyan ismertebb személyiségek is fel-felbukkannak e jegyzékeken, akiknek ellenzéki nézetei eddigelé nem voltak túlságosan ismertek. így ide tartozónak kell tekintenünk a gépgyáros Rock Istvánt, Heinrich Ödön korábbi Pest városi tanácsnokot vagy Heidelberg Mór és Kanitz Gábor nagykereskedőket. A kormánypártiakat illetőleg valamivel nagyobb bázisból meríthetünk - rájuk vonatkozólag 116 név áll rendelkezésre -, ám túlságosan messzire vivő következtetések ennek alapján sem igen nyerhetők. Az ellenzéki képviselőktől a legszembetűnőbb - bár nem túl meglepő - eltérés az állami hivatalnokok és „magánzódként feltüntetettek megléte (16, ill. 8 fő); ezen kategóriák ugyanis elő sem fordultak az ellenzékiek körében. Az állami tisztviselőknél olyan nevekkel találkozhatunk a szavazói jegyzékeken - mondhatnánk, szinte természetszerűleg -, mint pl. Keiner Ferenc, Bródy Zsigmond miniszteri titkár, Jekelfalussy Lajos, a fővárosi rendőrség állami kezelésbe vételével megbízott miniszteri biztos, Keleti Károly, Ribáry József miniszteri tanácsos, Balássy Antal királyi táblai bíró, 1861-ben budai országgyűlési képviselő és így tovább. VÁROSRÉSZI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A három városrész közgyűlési reprezentációjához hasonlóan az egyes kerületek képviselőinek foglalkozási csoportok szerinti megoszlása sem mutat a kerület ismert általános társadalmi jellemzőihez képest nagy különbségeket.

66 A reál, a hivatalnoki és az értelmiségi szférák összefoglaló adatait figyelembe véve az összes képviselő kerületek szerint (Ferencváros és Kőbánya egy választókerületet képezett), foglalkozásitársadalmi jellemzők alapján nagyjából öt típusba sorolható: A budai első két, jobbára inkább magas társadalmi presztízsű kerület városházi képviselete, különösen az I. kerület vonatkozásában nagyjából tükrözte ezen jellemzőket; hiszen a különféle állami és városi hivatalnokok - mint láttuk, hagyományosan - ezen kerület képviselői között voltak találhatók legnagyobb - csaknem egyharmados - arányban, ahogy az írók, tudósok, tanárok és egyéb humán értelmiségiek arányszáma is itt volt a legmagasabb. A

II. kerület képviselete az elsőtől leginkább abban különbözött, hogy itt a kereskedőkkel szemben jóval hangsúlyosabb volt az ipariak képviselete - ezek legnagyobb részét a többségében hagyományos iparűzőnek tekinthető élelmiszer-ipari ágazatokhoz tartozók alkották; alacsonyabb a passzív vagyonnal rendelkezők - magánzók -, sokkal alacsonyabb a városi hivatalnokok; és valamivel alacsonyabb a humán értelmiségiek aránya. A hármas főcsoport belső arányai (reál-hivatalnok-értelmiségi) vonatkozásában ettől gyökeresen más alakzatot mutat az Újlakkal kiegészített óbudai (III.) választókerület képviseletének társadalmi arculata, hiszen itt az előző kerületekénél kevesebb számú városatya csaknem háromnegyede volt sorolható a reálszféra körébe, melyen belül az ipariak csoportjában főként a/a- és vasiparhoz tartozók száma említésre méltó; a hiányokat, ill. fogyatkozásokat tekintve pedig az értelmiségi jellegű csoportnak az összes kerületek közötti itteni legkisebb aránya, valamint az őstermelőknek a korábbiakhoz képest töredékes városházi jelenléte tűnhet fel. A Duna-balparti kerületek reprezentánsai vonatkozásában - az egyes kerületek általános társadalmi jellemzőivel nagyban egyező - szintén jelentős különbségeket találunk. A

IV. és az V. kerület képviseleti tükre az ismert eltérő jellemzők szerinti. A Belvárosnak az I. kerülethez hasonló reálképviseleti és azon belül is nagyjából hasonló ipar-kereskedelem aránymutatói tűnnek fel, a hivatalnoki és értelmiségi kategóriák gyökeresen más fő- és belső arányai mel40