Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Vigh Annamária: Reggeli, ebéd, vacsora a Koronaherceg utcában 319-329

2. kép. Dr. Janny Gyula, fotó, mgt. kenyér a napi energiabevitel legalább felét adta. Az 1850-es évektől - évszázadok óta először - a gabonafélék lassú visszaszorulása kezdődik meg, mely egyúttal a hús fogyasztásának növekedésével jár. A magyar malomipar fejlődésének köszönhetően (vashengeres malmok) a kenyér fehérebb és szárazabb lisztből készült, ez jobb minőségű pékárúk fogyasztásához vezetett. Természetesen ezek a folyamatok időben eltérően, a gazdasági fejlődés függvényében jelennek meg a különböző régiókban. A nemzetközi kutatások elsődlegesen a városi népesség egészének, illetve különböző csoportjainak táplálkozását vizsgálják, hangsúlyozva, hogy bár a vidéki népesség táplálkozásának elemzése számos különbözőséget tár fel, ebben a korszakban a táplálkozásszerkezet minden szintjén a kiegyenlítődés a meghatározó, illetve a városi minták erőteljes hatása érzékelhető. Fontos különbség az előző századok szokásait illetően, hogy az ételek „egyenrangúvá" válnak abban az értelemben, hogy pénzért bárki megvásárolhatja bármelyiket. A megkülönböztetés a minőségre tevődik át, amely a termékek osztályozásán keresztül érvényesül.

4 2. A HÁZTARTÁSI NAPLÓ FORRÁSÉRTÉKE Mind a hazai, mind a külföldi kutatók munkáját nehezíti, hogy kevés a hiteles és átfogó elemzésekre alkalmas forrás. A vizsgálatok egyik ismert forrástípusát jelentik a háztartási könyvek, illetve különösen a néprajzi elemzésekben, a számadáskönyvek.

5 A háztartási könyvek igen sokféle elemzésre adnak lehetőséget. Mohay Tamás a paraszti gazdaságok naplóiról és egyéb gazdasági feljegyzéseiről szólva kiemeli azokat a szempontokat, amelyek vizsgálhatók e források segítségével. Ide tartoznak a különböző felfogású háztartásvizsgálatok - a háztartás fogalmának szociológiai, történetstatisztikai vagy néprajzi értelmezésének függvényében -, lehetőség nyílik a családon belüli életciklusok vizsgálatára, a család társadalmi kapcsolatainak áttekintésére és végül, de nem utolsósorban a család táplálkozásszerkezetének és a táplálkozási kiadások háztartáson belüli súlyának meghatározására.

6 A háztartási napló azonban egyedüli forrásként számtalan bizonytalanságot tartalmaz. Elemzése, még egy család esetében is, csak más adatokkal és dokumentumokkal kiegészítve értelmezhető hitelesen. E tanulmány a Janny-Zlamál család rendkívül értékes és már korábban több szempontból vizsgált tárgyegyüttesében található kiemelt fontosságú háztartási könyveit vizsgálja, amelyeket a családfő, illetve a háziasszony vezetett. (A teljes anyag 1875-1877, 1882-1884, 1885-1887, 1885-1915, valamint a svábhegyi villa kiadásait tartalmazza 1891—1915-ig)

7 Az elemzésre kerülő naplók forrásértékét növeli, hogy a vásárlások egy részéről tételes szám320