Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - F. Dózsa Katalin: A társasági élet szerepe a XIX. században Budapest világvárossá válásában 303-318
egybemosva a hangversenyeket, az országgyűlést és a turfot, amivel kapcsolatban a szerkesztő megenged magának egy kis dohogást is. „A lóversenyek is a napokban voltak. Hogy miféle Black, Green, Yellow, White Brown és Red gazdái vitték el a száz és ezer aranyakat, bizony érdemetlen dolognak tartottam arra, hogy följegyezzem. Hanem azt talán érdekes lesz idejegyezni, hogy elfoly biz mi nálunk tíz-húsz esztendő, míg egy tudományos vagy szépirodalmi munkára ötszáz arany várakozik; paripák, meg ugyancsak tudják esztendőkként ezrivel." 17 „Egy szép versenynap, kivált ha még vasárnapra is esik, rendesen valóságos népünnepély" 18 olvasható egy 1873-as budapesti útikönyvben a rákos mezei eseményről. „A lóverseny közönsége, a versenytérről visszafelé mentében, mindig tengernyi nézőséget vonz a város belsejébe vezető utcák járdáira. Az elegáns világ, urak és hölgyek egyaránt, verseny után rendesen Kugler színháztéri (a Vörösmarty tér akkori elnevezése) czukrászdájában találkozik egy kis frissitőre. Az idegennek ez kitűnő alkalmat szolgáltat, hogy a főváros színe-virágát, vagy annak tetemes részét együtt lássa." 19 A koronázás óta ezeken a lóversenyeken legtöbbször az udvar is részt vesz - s ez most már természetszerűleg nem a nádort jelenti (mint tudjuk, nincs is!), hanem magát a királyt és a világszép királynét. Feltehetően szintén Erzsébet kedvéért „Az 1872—73-diki télen Pest környékén, a Rákos síkján, néha egész a nógrádi hegyek aljáig terjedő nagy róka vadászatok taitattak, melyekben király és királyné ő felségeik és ötvennél több úr és úrhölgy (az urak mind »in red« 20 ) gyakran pedig előkelő idegen vendégek is részt vettek. Master of the hounds 21 gróf Esterházy Miklós volt. Ezen vadászatokat a következő évek téli idényeiben is folytatni fogják." 22 S valóban, 1874 januárjában jelenti a Vasárnapi Újság: „A királyné most csaknem naponként résztvesz a rákosi róka vadász társaság falkavadászatain. Hétfőn este érkezvén vissza Münchenből, kedden már megjelent a vadászok találkozó helyén." 23 Az indiszkrét lap azt is elárulja, hogy leánya, Gizella gyermeket szült, s az ő gyermekágya mellől sietett Erzsébet a rákosi rókavadászatra. A korzó az egész évadban a legfontosabb mindennapi tevékenység az asszonyok, fiatal leányok és urak életében. Itt találkoznak az ismerősök, „véletlenül" a szerelmesek, itt lehet megbírálni a másik ruháját, és a középosztály alsóbb rétegeinek kifigyelni a legújabb divatot, akárcsak Párizsban a Champs Elyséen és a Bois de Boulogne-on: „.. .egy párizsi nő (...) verőfényes nap délutánján csak a boulognei erdőcskében sétálva, a fényes fogatokban kocsizó előkelő világ legújabb divatöltönyeit szemlélheti." 24 Bécsben a korzó a Grabenen van - közben az üzletek kínálata is megtekinthető. 1857-ig, amíg le nem bontják, a várfalon is korzóznak a hölgyek és urak, majd 1865 után, amikor a helyére épült Ringstrasse első részét felavatják, ott alakul ki a legelegánsabb korzó. A kocsikkal, lovakkal a Stadtparkba, majd a Práterbe mennek, az utóbbi másik oldalán korzóznak gyalogosan a cselédlányok és a bakák is. Budapesten is több helyszíne van a korzónak. Évszaktól, napszaktól függően is változik, és követi a város fejlődését. „A tavasz legelső derűs napjait benn a fővárosban az Erzsébet téren szokás megünnepelni. Százan és ezren jelennek itt meg a tavasz első mosolyában gyönyörködvén." 25 - olvashatjuk a Magyar Bazár 1866-os tudósításában. Egy-egy új út, épület divatba hozhat egy új sétahelyet is. Az 1873-as útikönyv szerint: „Azon órák és utczák, melyekben a szép világ leginkább szeret mutatkozni, az évszak szerint különbözők. Derült téli napokon, különösen dél óra körül az akadémiától a városházig egyenes vonalban terjedő utczasor valósággal nagyvárosi módon hemzseg a tarka-barka, szebbnél szebben fölcziczomázott sétáló tömegtől, s ily alkalommal különösen a szépen aszfaltozott váczi utcza egész széltében hosszában járda gyanánt szolgál. Az enyhe tavaszi és őszi esték ellenben a Dunapartra vonzanak ezernyi ezreket, kik a boulevardokká alakított rakpartokon élvezik a leáldozó nap utolsó sugarát s a csöndesen tova hömpölygő széles folyam hűs lehet. A ki sok elegantiát és szépséget együtt kíván látni, helyesen cselekszik, ha a délutáni órákban Kugler színház téri czukrászdájába megy, hol pazar fényű termekben és szobákban a legszebb ajkak szürcsölik a legjobb fagylaltot. Az Erzsébet téri szép új kioszk, alig hogy elkészült, máris szintén magához vonzza az őt illető nem kevésbé szép, de még sokkalta számosabb közönségét. 307
