Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Gergely Katalin: Lakóhely és életminőség a századfordulón 295-301

volt. A korábbi kis-svábhegyi dűlőutak és szőlőskertek helyén makadámköves utakat, csatornahálózatot, vízvezetékrendszert és villanyvilágítást építettek ki. Az utcákat a bírói kar tagjairól nevezték el: Székács Ferenc, Csemegi Károly, Karap Ferenc, Ráth György, Tóth Lőrinc nevét viselő utcák alkották a telepet. Az 1911-1913 között megépült villák Budapest első szervezetten épült villatelepét alkották. Az Árkay Aladár tervezte és kivitelezte, az angol családi ház mintáját követő villák a szecesszió, az erdélyi népi építészet, a felvidéki pártázatos reneszánsz és a finn építészet stílusjegyeit viselték magukon. A telep összes villáját tervező Árkay Aladár az európai szintű villaépítés sok (külső) egyedi megoldása mellett általánosan egyemeletes, jól funkcionáló belső téralakítása, angol rendszerű házmodellt valósított meg.

11 Egyediségük a szerkezeti megoldások mellett az ornamentika, a díszítőelemek sokféleségének volt köszönhető: majolika és deszkaborítás, vakolatdíszek, sgraffitók, festeti motívumok váltakoztak az épületeken. A villák alaprajzainál 2-3 típust variált a tervező - a megrendelő igényét is figyelembe véve -, egyszerű, tiszta tagolású, tágas, jól elkülönülő szobákat és tereket hozott létre. Az alagsorba cselédszobát, kamrát, mosókonyhát, szenespincét; a földszintre 2-3 szobát, ebédlőt, nappalit, zárt vagy nyitott verandát, télikertet, konyhát és WC-t, az emeletre pedig hálószobákat és fürdőszobát tervezett. A jómódú polgári középosztály ízlésének és igényeinek feleltek meg ezek a villák, tükrözve a középosztály mentalitásbeli változását, amely a lakáskultúrán keresztül egész életmódjára, értékrendjére kihatott.

14 A modern polgári életvitel új lakástervezési szempontokat eredményezett: ilyen a higiénia szempontjának előtérbe kerülése, az egészséges lakás, a fény, a jó levegő, a kényelem fontossága, a mindennapi tárgyi környezet racionális megszervezései továbbá a családélet, s ezen belül az egyén, az individuum felértékelődése: a lakás egyes helyiségeinek funkciója a család tagjainak igénye szerint alakult.

15 Mindez kifejezte a privát szféra fontosságát a nyilvánossággal szemben."' Ezeket a szemléletbeli változásokat tükrözték Árkay Aladár villái és családi házai, amelyek a korszak polgáriotthon-ideáljának megvalósulásai voltak, s egyben a polgári lét új minőségének fellételeit és kereteit adták. Ez a magasabb igényszint az egyedi tervezésű, de egységes stílusú villák mellett a telep egészének külső megjelenésében is megnyilvánult. Az utcai támfalak és a házak lábazata egységesen kváderkőből készültek; a házakat léckerítés választotta el egymástól, tehát nem volt átjárható a villatelep. Az utcai kerítés kváderkő-alapra rakott léckerítés volt ötletes elrendezéssel, változatos, az erdélyi népi építészet és fafaragás mintakincséből átvett motívumokkal. A bejárati ajtók, a tornácszerű kapuzatok díszítése is az erdélyi népi díszítőművészet hatását tükrözték. A Ráth György utca - 1913-ban még Birsalma utcának nevezték - már megépülésekor is a villanegyed főutcája volt: elején állt a Bírói Egyesület Bérháza és az internátus a maga impozáns szépségében, utána következtek a páros oldalon a telep legszebb villái. Az 56-os szám alatti villa zárterkély-díszítése a villatelep egészének szimbóluma lehetett volna: a háromalakos sgraffito közepén a bíró mint az igazságszolgáltatás megtestesítője volt látható, jobb oldalán a gyilkos, balján a tolvaj állt, így ábrázolták szimbolikusan az igazságszolgáltatás lényegét, s egyben a telep lakói, a bírák és az ügyészek foglalkozását. A villákhoz saját kertek, a bérházhoz és az intemátushoz nagy park tartozott teniszpályával, kuglipályával, gyermekjátszóval: ezen kívül a villatelepnek közös parkja nem volt. A villanytelep értékét növelte, hogy nyugodt, csendes, zöldterületi fekvése mellett mindenhez közel volt: vasúti és közlekedési útvonalakhoz éppúgy, mint üzletekhez, piachoz, egészségügyi, oktatási és egyházi intézményekhez. Az egységes stílusú, de egyedi tervezésű építészeti karakter, az utcaszerkezet, a telekosztás, a beépítési mód hordozták a villatelep igazi értékeit.

17 298