Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Buzinkay Géza: A budapesti sajtónegyed kialakulása 285-294
4. kép. A József körút eleje rikkancsokkal és a századforduló körúti forgalmával Góró Lajos rajza, Vasárnapi Újság, 1901,473. old. hogy ezek tulajdonosai Budapest legnagyobb adófizetői közé tartoztak (Bródy Zsigmond, Légrády Károly, Falk Miksa), volt, aki a főváros képviselő-testületének tagjaként (Légrády Károly), legalább időlegesen magas rangú kormányzati tisztviselőként (Bródy Zsigmond, Kerkápoly Károly, Hollán Ernő) vagy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagjaként (Hollán Ernő) információit és összeköttetéseit a telekvásárlásban is kamatoztathatta. „A városfejlődés egyik legjellegzetesebb tünetét... az újságírás és a vele kapcsolatos lapkiadás haszonélvezőinek 1873-hoz képest gyorsan és nagy összegre megnövekedett adóiban, és általában az egész réteg létszámának növekedésében láthatjuk - állapította meg Vörös Károly a főváros viriliseit vizsgálva. 12 - 1873-ban még csak két személy volt ide sorolható, most (ti. 1888-ban - megj. B. G.) e csoportban 11 virilista adózót találunk. Három kivételével valamennyi 1000 frt felett adózik, sőt Bródy Zsigmond személyében e csoportban van a város egyik leggazdagabb adózója is, 11 512 frt adóval." A Váci körút környéke az 1866 óta itt közlekedő lóvasúttal és a Nyugati pályaudvarral infrastruktúráját tekintve lehetett vonzó a kiadói vállalkozóknak. Újságpalotáik révén láthatóan nagy súlyt fektettek szakmájuk, vagyonuk, befolyásuk reprezentálására, de emellett mint bérháztulajdonosok is jó üzletben reménykedhettek. A Lipótvárost e kettős - kiadói és háztulajdonosi szempont miatt választhatták. Alig néhány évvel később a Lipótváros és a Kiskörút helyett egy másik sajtónegyed formálódott, mely az újonnan kiépülő Nagykörút és az 1884-ben elkészült Keleti pályaudvar által gerjesztett forgalom lehetőségeit használta ki. Az új urbanisztikai adottságok megjelenése mellett figyelemre méltó az is, hogy ez a sajtónegyed két évtized alatt visszakapcsolódott ahhoz az útvonalhoz, a Rákóczi úthoz, amelynek belvárosi szakasza a késő reformkori, legkorábbi sajtónegyed helyszíne volt. E sajtónegyed kialakulása a Légrády Testvérekhez hasonló nagyságrendű vállalkozásnak, pontosabban hasonló vagyonú virilisnek, Rákosi Jenőnek köszönhető. Rákosi, miközben 1875től hat évre átmenetileg elhagyta a sajtót, és az akkor felépült Népszínház első igazgatója lett, az akkoriban még kevéssé értékelt szomszédos Bodzafa utcában - a későbbi Rökk Szilárd utcában - olcsón megvásárolt egy olyan telket, amelynek József körúti oldalát is megszerezte. Ezen a telken építtette fel 1893-ra a Budapesti Hírlap újságpalotáját Czigler Győző tervei alapján. Az épület különbözött a lipótvárosi újságpalotáktól, mert a teljes épület a hírlapkiadás célját szolgálta, bérlakások nem voltak benne. Kovácsoltvas reklámfelirat került a ház tetejére, második emeleti ablakai felett pedig arany betűkkel ékeskedtek a mintaképek nevei: Bél Mátyás, Rát Mátyás, Széchenyi István, Kemény Zsigmond, Deák Ferenc, Eötvös József és Kossuth Lajos. 13 A tekintélyes 289
