Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Buzinkay Géza: A budapesti sajtónegyed kialakulása 285-294

2. kép. A Hírlapírók Nyugdíjintézetének háza, Alkotmány u. 16.1900 körül (BTM Fényképtár, 22.697) dó forgalom. A pesti Belváros kereskedelmi és hivatali forgalma sokkal fejlettebb volt, mint a sajtóélet: a lapok néhány ezres példányszámot értek el, kevés hirdetést közöltek, illetve kiadóik többségükben saját kiadványaikat ajánlották; és különösebben fejlett nyomdatechnikát sem igényeltek, terjesztésük pedig a hagyományos, elsősorban előfizetéses úton történt. Az 1880-as évtizedre azonban teljesen megváltozott ez a kép. A bővülő vállalkozások, a nyomdai modernizálás követelményeinek ritkán felelt meg a szűkös Belváros, s ha igen, akkor az átalakítások, a terjeszkedés rendkívül drága volt. A néhány nagy részvénytársaság többsége, mely ennek ellenére is kitartott, végül a Belváros rendezése következtében a századfordulón kényszerült új helyre költözni. Az újságírói munka jellegének ekkoriban bekövetkező változásával együtt járt az újságírók mozgásterének megváltozása is. A riporterek információik egy részét a közhivatalokban - azaz helyileg a Lipótvárosban - szerezték be (még az 1870-es évek végén is a Lloyd-palotában működött a politikai sajtóközpont), nagyobb részét viszont kávéházakban, színházak tájékán, lokálokban, ahol az újságírói munka két szakasza, az információgyűjtés és a cikkírás is összefonódhatott a bohém életvitellel. „Csupa Danton és Robespierre volt ez, de a torlaszokról valamennyi elszaladt volna a .. .kávéházba, hogy az ebédutáni feketéjét megigya" -jellemezte a riportereket Szomaházy István.

7 A riporterek számára fontos intézmények pedig az éppen ekkoriban kiépülő főútvonalak vonzáskörzetében működtek. Úgy látszik, a budapesti sajtó megtelepedésének és berendezkedésének két, egymást gyorsan követő szakasza volt. Az elsőben, az 1880-as években és a következő évtized elején a Lipótvárosban, főként a Váci körúton és környékén telepedtek meg a sajtóüzlet nagy vállalkozásai és a hozzájuk kapcsolódó intézmények. Ezek az intézmények, illetve tulajdonosaik, elnökeik gyakran a Lipótvároson belül mozogtak. A városegyesítés évében, 1873-ban alapított Hungária Hírlapnyomda (hamarosan részvénytársaság), a Neues Pester Journal kiadója, a Tükör(y) utcából költözött át 1888-ban új sajtószékházába, az első budapesti újságpalotába, a Váci körút 34. három utcára nyíló telkére.Tulajdonosa, Bródy Zsigmond divatos építészt bízott meg a tervezéssel, Quittner Zsigmondot. A négyszintes épület alagsorában állították fel a nyomdagépeket, a földszintre a szedők és a kiadóhivatal kerültek a lapterjesztést végző expedícióval együtt, és a szerkesztőségek működtek az első emeleten. Felettük bérlakások kaptak helyet.

8 287