Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Buzinkay Géza: A budapesti sajtónegyed kialakulása 285-294

BUZINKAY GÉZA A BUDAPESTI SAJTÓNEGYED KIALAKULÁSA A kiegyezést követő évtizedekben a magyar sajtó rohamosan gyarapodott. A hírlapok, hetilapok és folyóiratok címeinek száma, illetve példányszámuk egyaránt növekedett. A századfordulón a magyar sajtó képviselői gyakran hencegtek azzal a - túlzott - adattal, hogy Budapesten majdnem annyi lap jelenik meg, mint Párizsban. A virágzó, olykor burjánzónak is nevezhető magyar sajtóélet központja Budapest volt. A több tízezres, 1905 után olykor már a százezres példányszámot meghaladó lapoknak pontos, üzemszerű működésre volt szükségük ahhoz, hogy ilyen példányszámokat előállíthassanak, és azokat eljuttassák olvasóikhoz.' Az óriási példányszámokból és az országos terjesztésből a lapkiadók erősödő szerepe és növekvő vagyona következett.

2 A sajtóélet és a sajtóvállalkozások teljes átalakulásának részeként vált felismerhetővé Budapesten a „sajtónegyednek" nevezhető terület. A „sajtónegyed" kifejezés e század eleje óta fel-felbukkant különböző típusú írásokban, sőt még a fellengzős „magyar Fleet Street" megjelölés is megjelent alkalmilag.

3 A 19. században, a hírlapkiadás üzletté, sőt nagyvállalkozássá válásával a lapkiadásban is jelentős szerepet játszó európai nagyvárosokban kialakultak olyan negyedek, útvonalak, amelyekre a sajtóval összefüggő intézmények voltak a jellemzők. Legkorábban a londoni Fleet Street egy kis szakaszán zsúfolták össze a nagy angol lapok egy-egy saját épületben berendezett szerkesztőségeiket, nyomdáikat és kiadóhivatalaikat (Daily Telegraph, Daily Mail, Daily Chronicle, Daily Express, World, Punch stb. és alig néhány háztömbbel odébb a Times). Az egész világon olvasott lapok készültek itt. A világsajtó egyik központja lett ez a City közelében húzódó utca, de az épületek annyira pragmatikusan szűkösek voltak, és nélkülözték a reprezentációt, csakis a funkció minél jobb betöltésére összpontosítottak, hogy a palota jelleget nem lehetett felismerni bennük.

4 Berlinben az 1870-es évektől formálódott egy kiterjedt és monumentális épületekkel hivalkodó sajtónegyed - elsősorban a Rudolf Mosse Annoncen-Expedition cég és lapja, a Berliner Tagblatt vonzása révén a Friedrichstrasse déli szakaszán.

5 Itt olyan újságpaloták emelkedtek, amelyek minden jel szerint a pestiek előképei voltak. Kifejlődött egyfajta sajtónegyed az első világháború kitörése előtti évekre Szentpéterváron a város fő bulvárján, a Nyevszkij Proszpekten. A pesti Nagykörút vagy Rákóczi út légkörét felidéző útvonalon nem kevesebb, mint 43 lap szerkesztősége, illetve hirdetési irodája helyezkedett el.

6 Pesten az 1840-es évek közepén alakult ki az első olyan körzet, ahol a város többi részénél felismerhetően több kiadó-nyomda működött, és kocsmáiban mindig megtalálhatók voltak az ifjú íróújságírók. Ez a körzet a Belvárosban a Hatvani utca indulásánál volt található: itt működött a Landerer cég, az utca szemközti oldalához közel a Trattner-Károlyi nyomda, majd később ugyanebben a házban a Wilckens és Waidl könyvnyomda, mely utóbb Pallas részvénytársaságként bontakoztatta ki tevékenységét. Az Athenaeum Rt.-vé alakult Emich nyomda és kiadó a Ferenciek tere 3.-ban, Heckenast Gusztáv később Franklin Társulattá alakult vállalkozása az Egyetem u. 4.-ben, Wodianer Fülöp a Sarkantyús u. 3.-ban működött. Néhány évtizedig ezek maradtak Pest legnagyobb kiadó-nyomdái, náluk jelentek meg a legfontosabb napi- és hetilapok - de mindez még aránylag kis léptékű lapvállalkozásokat jelentett. A városrész életében észrevétlen maradt a hozzájuk kapcsoló285