Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284
6. kép. Lechner-Pártos: az OMIM épületének fâhomlokzati rajza, 1893. december 20. (IM Adattára KRTF 2608-É/14) Hogy a győztes tervsorozatban felbuzgó motívumok akkortájt milyen erőteljesen foglalkoztatták Lechner fantáziáját, mi sem bizonyítja jobban, mint az iparművészeti múzeuméval csaknem egy időben zajló másik pályázaton való szereplése. Ez a kiírás az Alkotmány utca-Szemere utca-Szalay utca sarkán emelendő Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum épületére vonatkozott. Az Építő Ipar 1891. július 7-i száma rövid hírben adta tudtul, hogy az első díj Lechner Ödön és Pártos Gyula tervének, a második Hauszmann Alajosnak ítéltetett oda. A „Keletre magyar!" ismerősen csengő jeligéjű, A és B variációban készült terv magyarázatát az Építő Ipar november 11-i száma közölte az A változat rajzaival együtt. A leírás és az alaprajok azt a benyomást keltik, mintha nagyjából a múzeum és iskola épületének középső szelvényét - az üveggel fedett tágas központi udvart s az e körül futó kiállítási csarnokot látnánk viszont kissé keskenyebbre méretezve. A bejáraton túljutva a „fedett udvarba lépünk, mely a földszinten és I-ső emeleten keresztül nyúlva egész hosszában szemünk elé tárul s tervezett alakjában a szerzők véleménye szerint impozáns távlati képet ígér; ez az udvar két oldalról árkádszem nyílásokkal szabad összeköttetésben van az ugyanegy színvonal magasságban levő földszinti kiállítási termekkel, jobban mondva csarnokokkal és az I-ső emeleti csarnok árkádjai a megfelelő mellvéddel szabadon nyílnak az udvar fölé és emelik annak távlati hatását." Ami pedig az architektúrát illeti, a „szerzők igyekeztek a mindennapi (conventionális) műidomoktól eltérőleg a nyugati és a keleties építőművészeti motívumok felhasználásával s egymásba olvasztása által az egésznek emlékszerű jelleget kölcsönözni..." Ennek az igyekezetnek a gyökere Lechner rövidebb-hosszabb angliai útjaiból eredeztethető, melyeket az 1880-as évek végén tett. Az ott felfedezett gyarmati építészet elvei - vagyis a helyi kultúra forrásainak megkeresése, dekoratív elemeinek átvétele irányították figyelmét a magyar népművészetre. Tanulmányai Kelet felé, az ázsiai népek rokon világába vezették 21 . A „perzsa és indus" művészetek269
