Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
Az immáron jelentékeny gyűjtemény elhelyezése igen nagy gondot okoz - a tanácsi hivatalokon és a múzeumon kívül a városi nyilvános könyvtár egyik fiókkönyvtárában is őriznek műtárgyakat. 2 ™ A vásárlások nemritkán ad hoc jellegéből adódtak a nyilvántartás hiányosságai is: ebben az időszakban indult meg ismét - tanácsi utasításra - a különböző hivatalokban és intézményekben tárolt műtárgyak összeírása. 204 Az említett műtárgyjegyzéket nem sokkal később követte egy másik összeállítás. 2 ™ A múzeum gyarapodási naplójába ekkor - 1918 májusában - bejegyzett 80 műtárgy a kortárs képzőművészet széles skáláját fogja át. Több tematikus alkotás található köztük - városképek és háborús jelenetek -, az alkotói kör pedig Márk Lajostól Uitz Béláig ível. A gyűjtésben továbbra is jelen van a teljesség és a reprezentativitás igénye: ennek következtében vásárolják meg a többnyire a müncheni akadémizmus stílusához kapcsolódó - városképeket megörökítő - olajfestményeket, pl. Márk Lajos műveit, aki a századelő sajátos hangulatait az akadémikus és szimbolista stílusjegyek ötvözésével fejezi ki - de ugyanekkor Barabás Miklós portréit is. Itt találjuk azonban Csók István Balatoni fürdőzők című olajképét, Gulácsy Férfi arcképét, de a már említett Nagy István ekkor készült - s a korszak expresszív stílusáramlatához sorolható - rajzait és Uitz Béla - a századelőn a realizmus vonalát követő, majd Kassák Lajos Ma-köréhez s az aktivizmus irányzatához kapcsolódó művész - egyik rajzát is. A „szoborművek" csoportjában néhány modern szellemű alkotás sorakozik. Fémes Beck Vilmos három munkája - köztük a Dante és a Beatrice című bronzszobor -, s Vedres Márk, a „Nyolcak"-hoz közel álló szobrász Fiú kutyával című műve, amelyben a klasszicizmus a kor posztimpresszionista tendenciáival ötvöződik. Mellettük a századelő divatos zsánerszobrászatának néhány darabja: Istók János, Faragó Árpád, Gémes Gindert Péter szobrai. Az alkotások nagy száma és magas művészi színvonala miatt egyre sürgetőbben jelentkezett az az igény, hogy a képzőművészeti gyűjtemény értékeit a nagyközönség elé tárják. Többször is tervbe vették a gyűjtemény leltárának kiadását, de a korszakban csak a Zichy Jenő-hagyaték műtárgyainak katalógusa jelent meg. 206 A főváros mecénási szerepköréhez hozzátartoztak a különböző díjak és ösztöndíjak is, amelyekre itt csak utalhatunk. Legjelentősebb közülük a már említett Ferencz József koronázási jubileumdíj, amelyet e korszakban - Márffyn kívül - Gulácsy s a szobrászművész Vedres Márk és Lányi I. Dezső is elnyert. 207 Nagy jelentőségű volt a művészek számára a Százados úton 1911-ben épített - 15 házból álló művésztelep, amelyben 28 műtermet alakítottak ki - Bárczy István kezdeményezésére. A fővárosi képzőművészeti mecenatúra áttekintéséből jól látható, hogy a liberális vezetőréteg műpártoló tevékenységét a század első két évtizedében a sokszínűség s a nagy összegű ráfordítások jellemezték. 1924-ben - amikor a gyűjtemény a Műcsarnokban először tárult a nagyközönség elé - Lyka Károly írt méltatást a főváros érdemeiről: „ez a sok festmény meg szobor részint hivatalos helyiségekben elosztva, részint raktárakban várta, mikor valósul meg Bárczy István álma, aki a tervbe vett új városházának egész szárnyát szánta a főváros régiségeinek és műtárgyainak. ... A főváros galériájában ... nyomon követhető képírásunk újabb sorsa ... s ez a helyes, mert hiszen Budapest volt ennek a nagy átalakulásnak színtere ... Budapest volt a piacuk, itt fogadta őket a közönség és a kritika .. ." 20i! A korszak során lassan törtek utat az új, modern stílusok, s a főváros - mecénási szerepkörében - e küzdelemnek éppúgy résztvevője volt, mint a gyarapodó művészeti társaságok és egyesületek. A városirányító polgári elit műgyűjtő tevékenységében 1910 körül vált érzékelhetővé a korszak forrongó - művészeti és társadalmi megújulást hirdető - áramlatai iránti fokozott érdeklődés, ami a vásárlásokat lassan új irányba terelte. Az 1918-ra kialakult gyűjtemény amelyben a hagyományos értékek mellett a legkorszerűbb alkotások széles skálája is megtalálható - hű tükre volt a korszak ekkor már Budapestre koncentrálódó művészeti életének. 201
