Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
megbízást kezdeményező polgármesterhez írott levelében alkotása célját is megfogalmazza: „Tárgyul választottam kiválóbb élelmi cikkeink termelési módjait, vagy magát az darusítást, olyformán megoldva, hogy kellemes, üde és vidám ... dekoratív ... hatású [legyen]." 158 A főváros nagyszabású építési programját - szociál- és művelődéspolitikai céljain túl - az is jellemzi, hogy a művészeti élet számos képviselőjének nyújtott alkotási lehetőséget. Az építészek mellett festők, szobrászok, belsőépítészek, bútortervezők dolgoztak, s így egy-egy épület valóságos „komplex műalkotás", „Gesamtkunstwerk" lett. Legszebb példája talán a Vas utcai iskola Lajta Béla építész terve -, belsőépítészeti elrendezése és díszítő motívumai Kozma Lajos elképzeléseit tükrözik, előcsarnokát - Róth Miksa kivitelezésében - Pór Bertalan mozaikja díszíti, míg lépcsőházában Moiret Ödön szobra áll. A környezetalakítás programjának ilyen magas szintű megvalósítása - művészeti nevelési célként - azóta sem fogalmazódott meg. A „Keresők" festőcsoport 1911 áprilisában veszi fel a „Nyolcak" nevet. A Nemzeti Szalonban ekkor megnyíló kiállításukon már ezek az új típusú kompozíciók a jellemzőek, de egyben célkitűzéseik határát is jelzik. A csoport 1912 után lassan feloszlik. 7. GYŰJTÉSI KONCEPCIÓK 1910 KÖRÜL-A VÁROSHÁZA NAGYSZABÁSÚ TERVEI A művészeti vásárlásokban a változások ellenére 1909 után is jól követhető a historizmushoz sorolható és a modernebb irányzatokat képviselő alkotások párhuzamos gyűjtése: 1910 körül több alkalommal is sor kerül Székely Bertalan, Dudits Andor, Pentelei Molnár János és Hegedűs László képeinek, Róna József szobrainak vásárlására 159 . Változik azonban a városképeket készítő festők köre: Perlrott Csaba Vilmos, Undi Mariska és Gerritsen Vilmos festi meg Budapest egy-egy jellemzőnek vagy érdekesnek ítélt részletét, épületét, s a döntéshozók figyelme már a korszak fiatal nemzedékének munkáira is kiterjed. A gyűjteményfejlesztésben Márffy szerepe ekkor is jól érzékelhető. Természetes, hogy szakértői feladatkörében is irányadók voltak azok az eszmék és törekvések, amelyek művészi pályájára hatottak és alkotásaiból tükröződnek. S ha elképzelései nem is érvényesülhettek teljes mértékben - hiszen a döntések Bárczy „agytröszt"-jében születtek -, e terület meghatározó szereplője lett. Az 1910-es évek elején bekövetkezett váltás minden bizonnyal befolyásának köszönhető. Az iratok alapján egyértelmű, hogy a vásárlásokat ekkor már a - Wildner Ödön vezetésével önállóvá vált - szociálpolitikai és közművelődési (XIV.) ügyosztály kezdeményezte. 1912 februárjában került a tanács elé Wildner Ödön előterjesztése, amelyben - a Fővárosi Múzeumba - Csánky Dénes fiatal festőművész alkalmazására tett javaslatot. Az indoklás szerint Kuzsinszky Bálint igazgató egyetemi tanári elfoglaltsága miatt szükség van egy „szakszerűen képzett" helyettesre, aki a múzeum fejlesztési terveinek kidolgozásában is közreműködhet. Csánkyt azért tartja alkalmasnak, mert a műemlékek országos bizottságának titkára - de korábban a fővárosnál is dolgozott a múzeumi ügyek referenseként -, „s rövid szolgálata alatt bebizonyította, hogy úgy intelligenciájánál, mint szakképzettségénél fogva kiváló munkaerő" 160 . A javaslat alapján a tanács „a ... múzeumi vezetőhelyettes tennivalóinak ellátására ... egy ideiglenes hivatalnoki állást engedélyez" 161 , s annak betöltését a polgármester hatáskörébe utalja. Bárczy már a következő napon intézkedik: február 15-től az állásra dr. Csánky Dénest alkalmazza 162 . A kinevezést elrendelő határozatot ellenben csak 1912. március 14-én fogadja el a tanács: Csánkyt a „Fővárosi Múzeum vezetőjének állandó helyetteséül rendeli ki" 163 . Az indoklás szó szerint megismétli Wildner korábbi előterjesztésének szövegét. Csánky azonban csak április l-jén foglalja el új álláshelyét - a közbeeső időszak történéseiről a források hallgatnak. A kinevezés indokait már a korabeli sajtóban is megkérdőjelezték, a pályázat elmaradását hiányolták, „baráti közbenjárást" emlegettek 164 . Valóban vitatható az új vezető személye, szakképzett197
