Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
a támogatást, hogy „azt a rövid időt a mi... képességeim teljes kiforrásához szükséges, anyagi gondoktól megszabadítva, művészi munkásságomnak szentelhessem". 141 A képzőművészeti bizottság ismét Benczúr Gyulától kér szakvéleményt, akinek pártoló előterjesztésére a tanács ismét megszavazza az 1600 koronás ösztöndíjat, szabadsága pedig - természetesen - közgyűlési támogatást nyer. 142 Párizsi tanulmányai befejezéshez közelednek. 1906 tavaszán nyújtja be kérelmét - immáron az utolsó évre kívánja megkapni a szabadságidőt és az „ösztöndíjat". A tanácshoz írott „alázatos kérelem"-ben részletesen ismerteti elvégzett „alapvető tanulmányait", s művészi elveiről is szól. „Elvégeztem három ... esztendőt a párisi festőakadémián ... Ezen idő után azonban, minthogy művészi elveimmel és érzéseimmel - mely a természet felé vonzott - nem tudtam megegyeztetni az iskolákban uralkodó akadémikus festészeti irányt, elhagytam az Ecole des Beaux-Arts műtermeit és a természetet kerestem fel, hol felszabadultam a konservativ száraz gondolkodás alól ... rokonságot érezvén a modern franczia impresszionistákkal, ezekhez vonzódtam ... Azon kevesek közé tartozom, a kik a legbehatóbban érzik át az impresszionizmus igaz útját a művészetben, az egyetlen életképes jövőjét a művészetnek. Ez újabb irányú [munkáimból] a Műcsarnok idei tavaszi tárlatán nyolc képpel szerepelek, melyekről a sajtó kritikák egyhangúlag elismeréssel nyilatkoztak." 141 A javaslattételre felkéri képzőművészeti bizottság már külön szakértői vélemény nélkül is javasolja az ösztöndíj megadását, a tanács pedig megszavazza „még ezúttal az 1600 koronát" a művész számára. Márffy tanulmányai idején az ügyosztály élén Bárczy állt, aki a művész egyik leglelkesebb pártfogója lett. A szabadságát engedélyező közgyűlési határozatot éppen a Bárczy polgármesterré választását követő rendkívüli ülésen fogadták el, 144 s a festő az elsők között küldte el hozzá gratuláló sorait. 145 A szabadság és az anyagi támogatás lényegileg azt jelentette, hogy a festő öt éven át - amint ezt az utolsó tanácsi döntés is tartalmazta - a főváros művészeti ösztöndíjasa volt. Hasonló volumenű segélyezésre a korszakban nem volt példa, rövidebb időtartamú művészeti tanulmányutakhoz ellenben gyakran biztosítottak fedezetet 146 . 6. MŰVÉSZETI ÉLET A SZÁZADELŐN - A FŐVÁROSI MŰGYŰJTÉS FORMAVÁLTÁSAI Márffy nemcsak művészi pályáját alapozza meg Párizsban. A francia főváros ekkortájt Európa szellemi központja, a művelt világ igazi centruma. S amiről a levelekben nem esett szó: a fiatal festő a francia avantgárd szellemi atmoszférájának vonzáskörébe kerül. Az átélt élmények s az új kifejezési fonnák és stílusok teljesen átalakították szemléletét. Több évtizeddel később így idézi fel ezeket az éveket: „Van Gogh és Cézanne ... voltak párizsi inaséveim vezércsillagai". 147 Az összekötő szálakat - s Párizs varázsát - illusztrálja, hogy ott alapozza meg baráti kapcsolatát a magyar irodalmi és művészeti megújulás legkiemelkedőbb képviselőivel: Ady Endrével és Fülep Lajossal is. Ez az időszak - a magyar politikai életben, de a művészetben is - változások egész sorát hozza, mely csaknem egybeesik az európai korszakváltással. 1905-ben Párizsban nyílik meg az a kiállítás, mely a „Les Fauves" („Vadak") festőcsoport műveit tárja a közönség elé - s egy évvel később Budapesten már követi a „neósok" kiállítása. A festőcsoportra a nagybányai „tiszta festőiség" programja mellett a „Les Fauves" vezéregyénisége, Matisse hatott a legintenzívebben, de műveiken Gaugain és Cézanne formanyelve is érzékelhető. Bemutatkozó kiállításuk jelezte a váltást, a hagyományokkal való szakítást. Ezt követte a Nemzeti Szalon 1907-ben rendezett nagy francia - posztimpresszionista - kiállítása, ahol Gaugain alkotásai a reveláció erejével hatottak a művészekre. Párizsban ekkor nyílik meg Cézanne retrospektív kiállítása - míg Budapesten a Könyves Kálmán Szalonban tárulnak a nagyközönség elé az új magyar festészet alkotásai. A fiatal festők - Perlrott Csaba Vilmos, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos - képein már az új látásmód s a kubiz194
