Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
három - a tanács által felkért - külföldi szobrászművész. Az elvi összetétel lényegileg változatlan maradt, a névsorból azonban látható, hogy a zsűri jelentékenyen különbözött az előzőtől. Bárczy időközben polgármester lett, így ő a bizottság elnöke. A testületben - a nagy tekintélyű művészek: Hauszmann, Stróbl, Benczúr, Zala mellett - fiatal tehetségek kaptak helyet: Tőry Emil, Teles Ede, Szamovolszky Ödön, Árkay Aladár s a három külföldi szakértő: Davide Calandra olasz, Adolf von Hildebrand német és Charles Pierre van der Stappen belga szobrászművész, akik (főként a két utóbbi) stílusa és alkotói elvei nagy hatást gyakoroltak a korszak magyar művészeire. A tagok névsorában ismét megtaláljuk Kossuth Ferencet, aki „mintegy a család képviseletében" foglal helyet a bizottságban/" A pályázatra 23 alkotás érkezett. Az alkotók egy része ismert művész, néhányan már az előző alkalommal is szerepeltek, így Róna József, Füredi Richárd, Hikisch Rezső, Horvay János, míg Kallós Ede, Komor Marcell és Jakab Dezső közös tervet nyújtott be. A zsűri 1908. április 10-én az Iparcsarnokban - a művekből rendezett kiállítás színhelyén - ült össze. A jegyzőkönyv szerint a döntés igen nehezen született meg. Az első szavazáson Horvay és Róna egyenlő számú szavazatot kapott. A második - kettőjükre leszűkített - szavazás közel azonos eredménnyel zárult, míg harmadszorra végül Bárczy elnöki szavazata döntötte el a pályázat sorsát: ő Horvayt részesítette előnyben. A Képzőművészek Egyesülete határozatilag tiltakozik - minden eredmény nélkül.'" A döntés hátteréről Lyka Károly tudósít: szerinte Horvay sikerének „oka Kossuth Ferenc beavatkozása volt, ... aki akkor ... kereskedelmi miniszter ... eredetileg mérnök, ... egyben műkedvelő festő és szobrász, aki büszke volt [e] tevékenységére, de alaptalanul, mert képmás szobrai ... hígvérú, művészeti szempontból közömbös munkák voltak ... családi ügynek tekintve ezt az emlékművet, minden eszközt igénybevett Horvay érdekében ... A külföldi meghívott szakértők ... nagyot néztek, hogy egy dilettáns ilyen autokrata módon mer beleszólni művészeti ügyekbe. Hiába ... hírlapi nyilatkozatuk, [az eredményen nem tudtak változtatni]" 37 . Lyka Károly álláspontját részben a jegyzőkönyv is alátámasztja. A zsűri döntése után az „elnök felhívására a külföldi szakértők nyilatkoztak azokról a változtatásokról, amelyek a nyertes pályaművön szerintük szükségesek volnának."' 8 Horvay tervpályázatának műleírásában így jellemzi alkotását: „Kossuth alakjában azt a tulajdonát domborítottam ki, amely benne örök és Halhatatlan: államférfiúi nagyságát... A talpazat alján az első felelős minisztérium tagjai ... A szoborterv hátulsó része a harcot ábrázolja: az egyik csoport a forradalom jelenete, a másik: búcsúzó apa lelkesülten indul a harcba. Végezetül az öreg 48as honvéd merengő alakja. A ... terv kivitelét márványban [képzeltem]" 59 . A pályázat győztese 1908 májusában kap megbízást a mű alkotásához szükséges szoborminták cs építési tervek elkészítésére, melyeket részletes költségvetéssel együtt kell a tanácsnak benyújtania. Ezzel párhuzamosan a művész a szobor építési munkálatainak irányítására, a „művezetésre" is felhatalmazást kap. A szoborcsoport átadásának határidejeként 1918. május 14-ét jelölték meg. A minták és az életnagyságú formák elkészítésének részletes ütemtervét tartalmazó irat szerint a megalakuló szoborépítési bizottság dönt a minták átvételéről, s gyakorolja a munkálatok feletti felügyeletet. Ezúttal is részletesen meghatározták, milyen szankciókat alkalmaznak, ha a művész nem teljesítené előírt kötelezettségeit vagy kárt okozna a fővárosnak. Szerepel a tiszteletdíj összege is: 202 ezer korona, mely az agyag-, illetve gipszminták költségeit is tartalmazza. A kifizetéseket a szobor elkészítésének szakaszai szerint időzítették. 6 " Az alkotás kivitelezésére felügyelő szoborépítési bizottság - Bárczy elnökletével - 1909-ben alakul meg. Tagjai szaklisztviselők, néhány fővárosi építész-képviselő - Alpár Ignác, Fischer József, Freund Vilmos -, Rákosi Jenő, az ismert újságíró, Lyka Károly és Szamovolszky Ödön, a másik pályázat díjnyertese. A fennmaradt iratok szerint Horvay 1913-ban adta át a szobor gipszmintáit a bizottságnak, s ekkor kezdte meg az életnagyságú fonnák készítését, amelyek alkotására a tanács újabb szerződést kötött hároméves időtartamra. 184
