Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Fleisz János: Nagyvárad urbanizációjának jellegzetességei a századelőn (1900-1914) 115-129

3. kép. Az ügyvédi kamara épülete képeslapon lyén utcákat nyitottak és építkeztek. Az árapasztó csatorna 150 000 koronába, a 2110 méter hosszú boltozott csatorna pedig 172 000 koronába került.

16 A Paris patakot is csatornázták. A meder helyén itt is beépítésre alkalmas telkek jöttek létre, s utcákat nyithattak. A zárt csatorna egyike volt a legnagyobbaknak az országban, magassága mintegy 3,3 méter volt, s rajta 26 m

3 víz folyhatott le. Építése 272 000 koronába került.

17 A vízszabályozás tehát szorosan összefüggött a csatornázással és szennyvíztisztítással. Nagyvárad általános csatornázási tervezetét a Walser-féle részvénytársaság 1897-ben készítette el. Az előmunkálatokért és felmérésekért 20 000 koronát, a megvalósításért kb. 1 000 000 koronát kell fizessen a város, amely hajlandó az áldozatra, mert a vízvezeték addigra már elkészült. A csatornázás elkülönítő rendszerben készült, 1908-ban a város 15,3 km hosszú csatornahálózata jellegében részleges és elválasztó volt. 1913-ig az általános csatornázás csak félig készült el. Az esővizek elvezetésére a Köröst, a Pece és Párizs patakot vették igénybe, míg a szennyvizet csatornahálózaton a Sebes-Körös mindkét partján egy-egy főgyűjtőcsatorna szedte Össze a város utcáiból. A bal parti, Széles utca alatti főgyűjtő egy 80 méter hosszú vízbújtatón ment keresztül a jobb partra, ahol a szennyvizeket a már egyesített főgyűjtő a Micske pusztára szállította. Ekkor már a szennyvíztisztító telep, az összes főcsatorna és a fontosabb utcák közcsatornái mind készen voltak. Az 1913-ig elkészített szennyvízcsatornák hossza 41,4 km, míg az esővízcsatornáké 39,3 km volt.

18 A korral haladó települések másik gondját a köztisztaság biztosítása jelentette. 1908-ban a házi szemét elhordása házi és vállalati szinten történt. Az utcatisztítás és a szemételfuvarozás házi kezelésben volt, a járdatisztításról pedig a ház- és telektulajdonosoknak kellett gondoskodniuk. Nagyváradon a köztisztaságot 10 szeméthordó kocsi, 8 öntözőkocsi, 2 seprúgép, 15 kézikocsi, 5 utcaseprő, 8 öntöző alkalmazott és 18 pár ló szolgálta. A város kiadása utcatisztításra 35 266 korona, locsolásra pedig 19 562 korona volt.

19