Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

1.3.24. Ismeretlen mester: A budai takarékpénztár, 1862 1.3.27. A Császár fürdő homlokzata Papír, fénykép Fotómásolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 1010 1.3.28. Az újlaki templom Klösz György felvétele Papír, fénykép Fotómásolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 5643 1.3.29. Ism. m. (XVIII. sz. második fele): Kis Máriaczell, 1792 Papír, litográfia, 32x45,5 cm, j. n. Fotómásolat; eredeti: BTM Fővárosi Képtár 24428.2 1.3.30. Óbuda, Fő tér, a Zichy-kastéllyal Weinwurm Antal felvétele Papír, fénykép Fotómásolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 1.3.31. Óbuda látképe a Duna felől a hajómalmokkal, a zsinagógával és a plébániatemplommal Papír, fénykép Fotómásolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 762/79 1.3.32. Halácsy Sándor: Budapest térképe a legújabb adatok alapján... Budapest, 1873 Papír, színezett litográfia, eredeti méret: 38,2x65,5 cm, eredeti méretarány: 1:200 Fotómásolat, nagyítás; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 3762 Megjelent Hevesi, 1873. kiadvány mellékleteként 1.3.33. Buda és Pest látképe a Gellérthegyről, 1873 körül Gévay Béla felvétele Fotómásolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 1.4. A VÁROSEGYESÍTÉS ELŐZMÉNYEI, AZ EGYESÍTÉS KÖZIGAZGATÁSI TÖRTÉNETE Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. június 14én rendeletet bocsátott ki Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről, végrehajtására azonban nem maradt idő. A kiegyezés után a miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf gazdasági és politikai eszközökkel támogatta a több területen már együttműködő városok adminisztratív egyesítését. 1870-ben Wahrmann Móres Házmán Ferenc képviselők indítványt terjesztettek az országgyűlés elé Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről, amelyet 1872. december 9-én emeltek törvényerőre. Budát, Pestet és Óbudát a XXXVI. te. közös törvényhatósággá egyesítette. Ettől kezdve a főváros élén a főpolgármester állott, aki a kormánynál a város érdekeit képviselte. Az önkormányzat alapszerve a törvényhatósági bizottság volt, amely 1873. október 25-én tartotta alakuló közgyűlését. A törvényhatósági bizottság négyszáz tagból állt. A tagok felét az 1200 legmagasabbadó-fizetőből, másik 204