Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Basics Beatrix: Három emléklap az 1870-es évekből 187-192

BASICS BEATRIX HÁROM EMLÉKLAP AZ 1870-ES ÉVEKBŐL A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának három nagyméretű emléklapja származik csaknem pontosan a városegyesítés idejéből. A 4750-es leltári számú litográfia az Emléklap az 1869-1872-ik évi magyar országgyűlésről címet viseli. Marastoni József a tervezője és rajzolója, Rohn és Grund műintézetében készült. A monumentális, historizáló, díszlet jellegű építmény színpadszerű előterében a kormány tagjai sorakoznak, mögöttük a Dunán átívelő Lánchíd látható, mögötte a Várhegy a királyi palotával. Az építmény két oldalán hét-hét felirat olvasható az országgyűlés legfontosabb törvénycikkeiről (szövegük a mellékletben közölve), a mellvéd középső részén angyalok által tartott koronás magyar címer, fölötte a szent korona ábrázolása. A mellvéd két szélén a következő feliratok: E korszakot alkotó országgyűlés három évi munkásságának eredménye: 169 részint új, részint módosított törvény (baloldalt). A jobb oldali részen: Ez emléklapot szerző, mély tiszteletének jeléül, a felső- és alsóház elnökeinek Majláth György és Somssich Pál uraknak ajánlja. A bal alsó sarokban kézzel utólag odaírt szignatúra: Kőre rajzolta ifj. Marastony József 1872. Az egész alakos portrék a következők: Deák Ferenc, Gorove István, Horvát Boldizsár, Andrássy Gyula, Somssich Pál, Szlávy József, Majláth György, Justh József, Kovách László, Pauler Tivadar, gr. Lónyay Menyhért. A mellettük kétoldalt lévő falmezőben az alkotmány írástekercse baloldalt, jobbra a nyitott könyvben az 1867. évi XII. te. szövege látható. Az építmény két oldalán az ipart és tudományt, illetve a mezőgazdaságot és a háziipart jelképező nőalakok állnak. A kormány tagjai két egymástól elkülönülő csoportban helyezkednek el, a bal oldali csoport díszmagyarja által kiemelt figurája gróf Andrássy Gyula, a jobb oldalié Majláth György. A portrék elkészítésénél Marastoni saját korábbi portrélitográfia-sorozatának darabjait használja előképül. A kompozíció megoldása eredeti: a díszletszerű építmény előterében elhelyezett alakok emléklaphoz méltó reprezentatív megoldást jelentenek. A historizáló, architektonikus elemek és maga az építmény nem szokatlanok a korszak emléklapjainak kelléktárában, bár inkább később válnak általánossá, újszerű viszont az a megoldás, hogy a törvénycikkszövegeket mint díszítő s egyben informáló feliratokat alkalmazza a szerző. A kőrajztechnika megfelelő a portré és az építészeti dekoráció céljaira, és Marastoni birtokában van a litografálás minden mesterfogásának. Sajátságos, hogy a feliratokon éppen az 1872. évi XXXVI. te. szövege nem szerepel, mely Buda és Pest szabad királyi városok, valamint Óbuda mezőváros és a Margitsziget egyesítését rendelte el, de ennek oka valószínűleg az, hogy az emléklap előbb készülhetett el, mint ahogy az országgyűlés befejeződött. A 6911-es leltári számú emléklap vegyes technikával készült: az uralkodó portréja színes nyomat ovális alakban kivágva és ráragasztva a színes fametszetlapra. A grafika I. Ferenc József uralkodói jubileuma alkalmából jelent meg, ismeretlen a mestere. Az emléklapok azon típusába tartozik, melyeken a szöveg kap nagyobb jelentőséget. Ezen a lapon a szöveg mintegy függönyön elhelyezve lóg, díszes ornamentális keret veszi körül, melynek finom, aprólékos historizáló ornamentikája jól érvényesül a mélyvörös háttér előtt. A szöveg címe a következő: Emléklap 0 császári és apostoli királyi Felségének I. Ferenc Józsefnek, az 0 cs. Fensége Albrecht főherczeg, tá187