Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Forrai Judit: A budapesti prostitúció szabályozásának kezdetei 93-100

és megtanítani őket az orvos által rendelt óvszerek pontos használatára. Megbetegedésük esetén kórházba kellett szállíttatni a lányokat s a kórházi bizonyítványt a kerületi kapitánynak elküldeni. 20 Ft-on felül nem hitelezhetett a tulajdonos, így a távozó lánnyal szemben sem lehetett ennél az összegnél nagyobb pénzkövetelése. Ez a rendelet azért volt fontos, mert a bordélytulajdonos vissza tudta tartani a sokszor távozni kívánó kéjnőt, illetve a hatóság segítségével meg tudta akadályozni a távozását azzal, hogy adósságba kergette. Meg is tett mindent azért, hogy a lányok minél többet költsenek. Szép ruhát, fehérneműt, ékszert vetetett velük. A lányok a bordélyt csak engedéllyel hagyhatták el egy héten 1-2 alkalommal rövid időre, ezért a tulajdonosnő varrónőket, ruhaárusokat rendelt a bordélyba. Mivel vidékről a lányok többnyire az állomásról egyenesen a házba érkeztek, fogalmuk sem volt a pesti ruhaárakról. Általában a szokásos ár két-háromszorosát kérte el a lányoktól a madame, s gondosan ügyelt arra, hogy mindig legyen valami új, csábos ruha, amivel állandósíthatta adósságukat, távozni pedig csak az adósság megtérítése után lehetett - a kör így bezárult. Sok panasz merült fel a bordélytulajdonosok pénzkövetelésével kapcsolatosan, ezért limitálták a kölcsönzés összegét. Az e feletti összeget már csak per útján követelhette vissza a kölcsönadó. A tulajdonos köteles volt a használt ruhadarabjait távozáskor kiadni a lánynak. Hogy mennyi pénz maradt a ház bevételéből a kéjnőnek, az attól függött, hogy a kapitány hogyan határozta meg azt a hányadot, amennyi a lakás, az ágyhasználat, a mosás, az étkezés, a takarítás levonása után maradt. Rendkívül figyelemreméltó az a szabály, hogy a házban hangos zene nem szólhatott, szeszes italt nem lehetett felszolgálni, az utcai ablakokat lefüggönyözve kellett tartani. Azaz: a bordélyházat markánsan el kellett választani a szórakoztatóipar és vendéglátó-ipar egyéb intézményeitől. Ez a szeparációs elképzelés volt hivatott megakadályozni a hivatásos prostitúció és a félprostitúció, az alkalmi prostitúció (például felszolgálónők, pincérek stb.) összemosódását. A bordélytulajdonost egészségügyi ellenőrzéssel is megbízták: „köteles naponta reggeli órákban az orvosi vizsgálat napjait kivéve, hölgyeit megvizsgálni és ha betegséget gyanítana, a kerületi főorvosnak azonnal jelentést tenni, a nőt pedig az orvosi vizsgálat megtörténtéig a férfiérintéstől eltartóztatni." A szabályok be nem tartásáért 100 Ft-ig terjedő büntetést szabhattak ki. A kéjnők engedetlenségéből eredő esetleges panaszokat a kerületi kapitány intézkedései orvosolták. 2. „A kéjhölgyekről." Ez a rész a kéjnők kötelességeit, jogait, büntetését tartalmazza. Ahhoz, hogy egy nő a kurtizánok ősi mesterségét űzhesse, a kerületi tiszti főorvosnál kellett jelentkeznie, aki bizonyítványt állított ki egészségi állapotáról, azután a kerületi kapitányság névsorba vette, és megkapta a türelmi bárcát. Ez a két okirat volt szükséges hivatásos működéséhez. A fertőzések meggátlására előírt óvó rendszabályokat szigorúan be kellett tartania. A négynaponkénti kötelező vizsgálatért a kerületi főorvosnak 25 krajcárt, ha a lakásán végezte, akkor 50 krajcárt kellett fizetnie, míg annak elmulasztásáért 50 forintig terjedő bírságot szabhattak ki rá, dologházba kerülhetett, és eltoloncoltathatták. A kéjnő személyi védelme érdekében a szabályrendelet szerint panaszt tehetett a kerületi kapitánynál erőszakos bordélytulajdonosa vagy a durva intézkedő rendőr ellen. Csakhogy a bordély területét a tulajdonos engedélyével nem hagyhatta el, hiszen rabként kezelték, s minden igazolványa a madame-nál volt. így a kéjnő személyes védelme csak a törvényalkotók álszent lelkiismeretének megnyugtatását célozta, a gyakorlatban természetesen használhatatlan maradt. 3. „A kerületi főorvosok és a kerületi tiszti főorvos teendőiről." A kerületi főorvos a négynaponkénti vizsgálatot a bárcába bejegyezte (déli 1 óráig), az esetleges megbetegedést a kerületi kapitánynak azonnal jelentette, a beteget kórházba küldte. 95