Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Holló Szilvia Andrea: A hatósági népkonyhák szervezetének kialakulása 85-91

HOLLÓ SZILVIA ANDREA A HATÓSÁGI NÉPKONYHÁK SZERVEZETÉNEK KIALAKULÁSA A XIX. század közepéig a városi hatóság nem biztosított a szegényeknek kedvezményes vagy ingyenes étkeztetést. A jótékonyság társadalmi letéteményesei, a nőegyletek is elsősorban a vakokkal, kisdedekkel, betegekkel, koldusokkal foglalkoztak, tüzelőt, fürdőjegyet osztottak, zálogot váltottak ki, kölcsönöket adtak. Csak a szeretetházakban kaphattak hetente háromszor levest a rászorulók, s néha egy-egy vendéglős magányos jótékonykodása könnyített az éhezőkön.

1 Szervezett népkonyhával először 1859-ben találkozunk, amikor férfiak és nők részére a belvárosi Lipót (ma Váci) utcában, a régi sörház épületében (ez a mai Új Városháza helyén állt) melegedőt és levesosztó-intézetet nyitottak. Ugyanekkor állítottak fel levesosztó-intézetet a keresztényi szeretetről nevezett szürkenénék a Terézvárosban, melynek működését a kormányzó, Habsburg Albrecht főherceg 1500 forint adománnyal támogatta. A levesosztóhely három téli hónapon keresztül működött, és 1860-ban megszűnt. Az addig fel nem használt pénz a szegényalapba került. 1861-1866 között semmi említésre méltó nem történt a szervezett népétkeztetés ügyében.

2 2.6.5. Mücke Ferenc: Ételosztás Pesten, 1847