Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: Egy polgárlakás Budapesten 77-83

elrendezése, melynek czélja a kényelem, kényelemélvezet, és a létnek békés zavartalan élvezése, mi azonban egyenlő távolságban van a korlátlan étvágytól éppúgy, mint a gyötrő szegénységtől és nélkülözéstől, mert a bírásnak bizonyos fokát megkívánja ugyan, de a gazdagságot nem éppen a gazdagság birtokáért óhajtja, hanem azért, hogy a kedély nyugalmát, mely a komfortnak lényegét képezi, mindenkorra biztosithassa."

28 Az 1870-es évek budapesti polgári lakáskultúráját elemezve, a rendelkezésre álló források alapján, nem határozhatók meg olyan sémák és irányelvek, melyek egységesen csak egy adott stílusirányhoz vagy ízlésvilághoz kötődnének. Csak egyetérthetünk Beniczky Irma - az idézett lakberendezési tanácsadó könyvében megfogalmazott - véleményével: „aki a komfort szellemét felfogni képes, az tudja, hogy általános szabályokat nem lehet felállítani. Csak utat lehet nyitni és egyengetni, s azt mindenkinek önmagának kell feltalálnia és rajta haladnia."

29 JEGYZETEK 1. KOTSIS Iván: Közép- és kislakások alaprajzi megoldásai bérházakban. Budapest, 1942. 3. 2. SÁRMÁNY-PARSONS Ilona: Villa és családi ház. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. (Összeáll.: HANÁK Péter) Budapest, 1992. 3. SÁRMÁNY, i.m. 184. 4. GÁBOR Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a századfordulóig. Budapest, 1997. 12. 5. GÁBOR, i. m. 16. 6. GYÁNI Gábor: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. 1995. 36. 7. TASNER Dénes: Pesti lakásreform. Budapest, 1870 8.TASNER, i.m. 17. 9. Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 1992. HANÁK Péter bevezetője 9. 10. TASNER, i.m. 21. 11. BÓDY Zsombor: A legintelligensebb magyar falu: Porvár. Aetas, 1997/1. 70. 12. GYÁNI, i. m. 36. 13. Az egyes városrészekben az alábbi megoszlásban: Belváros - 598 ház, 24 952 lakos; Lipótváros - 360 ház, 21 760 lakos; Terézváros-1373 ház, 73 760 lakos; Józsefváros - 1423 ház, 41 831 lakos; Ferencváros-719 ház, 20 189 lakos; külső részek 786 ház, 17 496 lakos. 14. Vasárnapi Újság, 1871. 408. 15. NEMÉNYI Ambrus: Jelentés a budapesti lakásreform tárgyában. Budapest 1883. 32. 16. NEMÉNYI, i. m. 12. 17. NEMÉNYI, i. m. 14. 18. NEMÉNYI, i.m. 18. 19. NEMÉNYI, i. m. 19. 20. GYÁNI Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. (Összeáll: HANÁK Péter) Budapest, 1992. A lakásleltárokra vonatkozó rész: 34-53. 21. GYÁNI Gábor: A polgári identitás és az otthonkultúra a századfordulós Budapesten. Műhely, 1994/3.43. 22. A Janny család bútorai közül külön érdekességgel bír a számlával is bemutatott Schwimmer, mely közkedvelt XIX. századi ülőbútor, karfa és kartámaszték nélküli, az alacsony lábak elöl esztergáltak, hátul kifelé íveltek. Az ülőpárnarész kissé lejt hátrafelé, így rendkívül kényelmes ülést biztosít, mivel a láb térd alatt tamasztódik meg. A bútor hátfala sima szövetkárpitozású, az első lábaknál rojtos paszománydíszítéssel. 23. GYÁNI Gábor: Polgári otthon... 31. 24. GYÁNI Gábor: Hétköznapi Budapest. 38. 25. A tárgy a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Ltsz.: B.1981.1. Mosdókészlet 1981. 9.1-5. A tárgy leírása dr. Sternegg Mária szíves közlése alapján készült. 26. A historizáló bútorok stílusjegyeinek leírása dr. Sternegg Mária szíves közlése alapján készült. 27. BUZINKAY Géza: A középosztály lakásideálja. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 1992. 17-20. 28. K. BENICZKY Irma: Gyakorlati széptan. Budapest, 1876. 64. 29. K. BENICZKY, i. m. 87. 83