Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban 61-76

ket (a folyosók túl szűkek, a földszinti helyiségek túl magasak stb.), és leginkább a beosztást találta célszerűtlennek (a tantermek főként II. emeleti elhelyezkedése, a lakások, a boltok elrendezése). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa mint építési hatóság az adottságokhoz képest a lehető legjobbnak találta a tervet. Sajátos helyzetben volt Kőbánya. A szétszórtan elhelyezkedő település részére az iskolaszék öt iskolát tartott szükségesnek. Békey elkészíttette az óhegyi és ligeti iskolák tervét, azonban ebből csak az újonnan parcellázott Ligettelken épült fel csökkentett teremszámmal (az iskolaszék által megkívánt nyolc tanterem helyett csak négy tanteremmel), meghagyva a bővítés lehetőségét. Óbuda első korszerűbb iskolája az egyesítés után épült fel. A Korona utcai régi elemi helyén kétemeletes, tornatermes épületet emeltek. A rákosfalvi iskola a tanács utasítására nagyon olcsón („költségkíméléssel") készült: a „sok dí.szes között a legegyszerűbb", két 80 fős tanteremből, 1 irodából és egy lakásból állt.

30 ÉRTÉKELÉS A kiegyezés után az egész országra kiterjedően az Eötvös-féle népiskolai törvény írta elő a megfelelő iskolaépületek biztosítását. A fővárosban végrehajtott iskolaépítés a városi oktatásügy fejlődésében fontos szerepet játszott. Az első tömeges, programszerűen végrehajtott iskolaépítkezés volt. Különösebb iskolaépítési gyakorlat nélkül, a jórészt bérházakban működő, elavult és iskolai célokra alkalmatlan, szétszórt tantermek helyett megteremtette a továbbiakban iskolaszéki rendszerben működő iskolahálózat alapjait. Meghatározó jelentőségű volt az iskolai intézmény építéstörténetében. Egységes elvek születtek az iskolaépítésre (elhelyezés, funkcionális követelmények), melyeknek nyomán létrejött a korszerű iskola mint térszervezet. Újdonságot jelentett, hogy az egyes iskolák felállítása előre meghatározott építési program szerint történt. A teljes program végrehajtása és sikeressége elsősorban Békey Imre tanácsnok nevéhez fűződik. Az eredményesen végrehajtott építési tevékenység nemcsak Budapesten, hanem nemzetközi szinten is elismerést aratott. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a főváros bemutatta az oktatásügy terén elért eredményeit és ezzel aranyérmet nyert.

31 1. táblázat

32 Az 1868 És 1877 KÖZÖTT ÉPÜLT ELEMI ÉS POLGÁRI ISKOLÁK Városrész Helye (mai cím) Építés ideje Tervező Építés típusa Terézváros Próféta u.-Érsek u. (Hegedű u.-Pethő S. u.) 1868-69 Vassél új Józsefváros Stáció u. (Baross u.) 1868-69 Vassél új Józsefváros Őszu. (Szentkirályi u. 12.) 1868-69 Vassél átépítés bővítés Józsefváros Óhegy, Kápolna u. 1868 átépítés (Kőbánya) Lipótváros Lipót tér (Szt. István tér 13-14.) 1869-70 Hild J. Vassél új Belváros Cukor u. (Ferenczy u.) 1869-70 új Lipótváros Herminamező (Hermina út) 1869-70 Vassél új Terézváros Nagykereszt u. (Kazinczy u. 23.) 1872-73 Vassél új 73