Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

Jelzés: alul a cég papírcímkéje Származás: vétel a bécsi világkiállításon, 1873 IM 1017 Irodalom: Historizmus 1992. 341. sz. 3.1.15. Fedeles csésze, állványon XIX. sz. második fele, Christofle et Cie. gyár, Párizs Jelzés: fenekén beütve a gyár jegye Helyenként aranyozott bronz, ezüst tausírozás; m.: 10 cm, tá.: 4 cm Származás: vétel a párizsi világkiállításon, 1878 IM 4499.a-b. Irodalom: Historizmus 1992. 412. sz. 3.1.16. Fibula 1870 k. Dánia, V. Christensen Arany, filigrán díszítéssel, h.: 10 cm, szé.: 4,5 cm Jelzés: Hátán „CV" mesterjegymonogram Származás: vétel a bécsi világkiállításon, 1873 IM 4529 Irodalom: Historizmus 1992. 469 sz. 3.1.17. Könyvkötés 1847, francia, Marcelin Lortic, Párizs Tartalma: M. Léon Galibert: L'Algérie. Ancienne et moderne. Paris, Furne et Cie Editeurs, 1846 Maroquinbőr, festett bőrrátétek, papírtáblák; m.: 26,5 cm, szé.: 17,5 cm, mé.: 4,5 cm Jelzés: a kereten aranyozással: „LORTIC 1847" Származás: vétel a párizsi világkiállításon, 1878 IM 5518 Irodalom: Historizmus 1992. 588 sz. 3.1.18. Mappa 1873 körül, Emile Philippe, Párizs Papírtábla, bőr, moaréselyem, részben aranyozott réz, beágyazott zománc; h.: 26,6 cm, szé.: 19,5 cm, j. n. Származás: vétel a bécsi világkiállításon, 1873 IM 4500 Irodalom: Pulszky 1874. 130., 37. sz.; Historizmus 1992. 589. sz. 3.1.20. Legyező 1873, Bécs Jávorfa(?) küllőkre ragasztott színes litográfia, h.: 20,8 cm, szé.: 38 cm. Felirata: Weltausstellung 1873 WIEN IM 91.82. Irodalom: Historizmus 1992. 88. sz. 3.1.21 Az 1873-as bécsi világkiállítás meghívója Papír, nyomtatvány BFL, Pest város lt. Városkapitányi iratok IV. 1327.a. 3.1.22. Beléptijegy az 1873. évi bécsi világkiállítás kitüntetettjeinek díjkiosztó ünnepélyére 1875, Pesti Könyvnyomda, Budapest Papír, nyomtatvány, 12,9x8,2 cm BTMKiscelli Múzeum 15825 3.1.23. Háry Gyula: Az Országos Képtár termei Papír, vízf., 37,5x30,3 cm Szépművészeti Múzeum 1955. 5814 3.1.24. Háry Gyula: Az Országos Képtár termei Papír, vízf., 37,6x30,2 cm Szépművészeti Múzeum 1955.-5815 1873-ban az egyesített főváros legjelentősebb képzőművészeti közgyűjteménye az Országos Képtár volt. Miután 1870 decemberében a magyar állam megkötötte a szerződést Esterházy Miklós herceggel 637 darabot számláló képtára, valamint 3535 rajzból, 51 301 metszetből és 305 kötetnyi könyvből álló grafikai gyűjteménye megvásárlására, az 1871. évi XI. törvénycikk kimondta: „ezen képtár ezentúl Országos Képtár nevet viselend, az ország elidegeníthetetlen javai közé soroltatik, és Pest városából, mint az ország központjából soha el nem vitethetik". Az új intézmény a Magyar Tudományos Akadémia épületében maradt (ahol az Esterházy Képtár 1865 óta volt kiállítva), és már 1872-ben igen jelentős adománnyal gyarapodott: Ipolyi Arnold, tudós kanonok, a pesti papnevelde igazgatója besztercebányai püspökké való kinevezése alkalmából felajánlotta - főként XIV-XV. századi itáliai mesterek műveiből álló - gyűjteményét a köznek. A következő években a helyszűkével küszködő országos gyűjtemények átrendezésének, mai szóval szakosításának folyamata történt meg, melynek során a Nemzeti Múzeum Képtárának régi festményeit, benne Pyrker János László egri érsek 1836ban köztulajdonná fogadott hagyatékát is az Országos Képtárba helyezték át. Nagyobb lendületet vett e fontos közgyűjtemény fejlődése az 1880-as évektől, Pulszky Károly vezetése alatt, aki tudós felkészültséggel, jó ítélettel gyarapította állagait, és fáradhatatlan szervezőmunkával előkészítette a Szépművészeti Múzeum 1896-os megalapítását. 3.1.25. Nicolaes Neufchatel vagy Colyn van Nieucasteel, másként Lucidel Mons (1527 körül-Nürnberg, 1597 előtt): Férfiképmás Olaj, vászon, 98x81,5 cm Szépművészeti Múzeum 350 3.1.26. Nicolaes Neufchatel vagy Colyn van Nieucasteel, másként Lucidel Mons (1527 körül-Nürnberg, 1597 előtt): Női képmás Olaj, vászon, 97,5x81,5 cm Szépművészeti Múzeum 358 A portrépár az Esterházy-gyűjteményben ifj. Hans Holbein (Augsburg, 1495-London, 1554) műve271