Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

csokor szé.: 5 cm BTM Kiscelli Múzeum Tx 199 2.4.33/d Férficipő, ún. cúgos cipő XIX. sz. utolsó harmada Bőr, sárgaréz sarkantyú, talpa h.: 34 cm, szára h.: 16 cm, sarok: 2 cm BTM Kiscelli Múzeum, Tx.91.19.6 2.4.34. Cilinder XIX. sz. vége Hódszőr, selyemszalag és bélés, selyemripsz és posztó­szalag dísszel S. Gy. monogram; fejrész kerülete: 55,5 cm, m.: 16 cm Jelzés fejrészen belül: Pórfi és Fia, Budapest BTM Kiscelli Múzeum Tx.89.6.1. 2.4.35. Bernwallner József (XIX. sz. első fele): Férfi mellkép, 1845 Vászon, olaj, 66,5x52,5 cm Jelzés b. 1.: Jos: Bernwallner/pinx. Pesten 1845 BTM Fővárosi Képtár 60.34.1 2.4.36. Bernwallner József (XIX. sz. első fele): Női mellkép, 1845 Vászon, olaj, 66x52,5 cm Jelzés b. 1.: Jos: Bernwallner/pinx. Pesten 1845 BTM Fővárosi Képtár 60.34.2 2.5. A VAROS FALUSIAS RÉSZEI ÉS LAKÓI 2.5.5. Cselédkönyv, 1877 Az 1870-es években Budapest nagy része még kisvárosra emlékeztetett. Hevesi Lajos így írta le Óbudát 1870-ben, Budapest és környéke című könyvében (224.) „E városrész külseje épen nem kecsegtető, jellege nagyobbrészt csaknem falusias; csupán a főbb terek környezete emelkedik túl némi­leg a szerénység ezen alacsony színvonalán." De nemcsak Óbuda falusias, hasonló a Víziváros és a Tabán is. A Józsefvárosban a mágnásnegyed szom­szédságában földszintes házacskák sorakoztak, rak­tárakkal és kisipari műhelyekkel. A Ferencvárosban és a Terézvárosban szintén sok a földszintes ház. Az állattartás elfogadott és megszokott tevékenység a külvárosokban. A kisiparosok, kiskereskedők és alkalmazottaik - a munkások, a napszámosok, a szőlőművesek és a cselédek - nagy része a környékbeli falvakból jött a fővárosba. 1870-ben a három város lakóinak 30%-a kereste a kenyerét fizikai munkával. Budán és Óbudán 1870­ben 8410 munkás és 8000 mezőgazdasági - főleg szőlőművelésben foglalkoztatott - napszámos dol­gozott. Sok a szolga és a cseléd (túlnyomórészt nő), akiknek 80%-a 30 évesnél fiatalabb. A szolgák 40%-át a Bel- és Lipótvárosban, további 21%-át a Terézvárosban találjuk. Lakáshelyzetük siralmas volt, sokan tömegszálláson éltek Pest legzsúfoltabb, legegészségtelenebb városnegyedeiben. Az iparosok szoba-konyhás lakásainak szobája nap­pal műhely volt, este a családtagok, a segédek és az inasok szálláshelyéül szolgált. A cseléd a polgári la­kás legkisebb, ablaktalan vagy udvarra néző szobá­ját kapta, a szolgálólányok gyakran a konyhában ­az inasok az előszobában - aludtak, összecsukható ágyakon. 2.5.1. Felhívás az Ipartestületek elöljáróihoz - Aufruf an die Vorsteher, 1872, Pesti Könyvnyomda Rt. Papír, nyomtatvány, kétoldalas; 34,2x21,1 cm Származás: Ipartestületi ajándék BTM Kiscelli Múzeum 13.098.596 2.5.2. Díjszabás az Első Magyar Budapesti Hordár-Inté­zet Egyénei szolgalatjára nézve - Tarif zu den Dients­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom