Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302
2.3.56. A városligeti jégpálya csarnoka, 1879 Klösz György felvétele, a Gerlóczy-díszdoboz számára, Budapest Papír, fénykép Másolat, eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 64.780.64 Az 1830-as években már korcsolyáztak a Városligeti tavon. 1869-ben alakult meg a pesti Korcsolyázó Egylet, amelyet 1872-től Budapestinek kereszteltek. 1875-ben engedélyezte a főváros a klubnak a Városligeti-tó használatát. Az 1880-as években épült az egylet csarnoka Lechner Ödön tervei alapján, amelyet 1896-ban átépítettek. 2.3.57. A Weinberger család belépőjegye a pesti városligeti zárt jégpályára Papír, tinta, nyomtatvány, kézirat; 9,1x12,3 cm BTM Kiscelli Múzeum 15832 2.3.58. Buda szabad királyi főváros polgári lövészegylete -Tagsági oklevél, 1870 Papír, litográfia; 22,6x27,6 cm Jelzés j. L: Ny. Grund Pest, 1870 BTM Fővárosi Képtár 22107 Irodalom: Gerszi, 1960. 149. 197. sz. 2.3.59. Alt, Rudolf (1812-1905) u. Sandmann, Franz Xaver (1805-1856): Vendéglő István főherceghez, 1850 k. Papír, litográfia, 12,6x18,5 cm Jelzés b. L: Gez. v. R. Alt; k. 1.: Gedr. bei J. Rohn; j. 1.: Lith.V. Sandmann BTM Fővárosi Képtár 289 Irodalom: Schoen 1936., 289. sz. 2.3.60. A budapesti jobb parti Kath. Legényegylet tiszteletbeli tagsági oklevele Kamermayer Károly részére 1886-ban nevére kiállítva Papír, litográfia, 36,1x46,8 cm Jelzés b. 1.: Heisler József kiadása BTM Fővárosi Képtár 29013 Irodalom: Gerszi, 1960.151. 2. sz. 2.3.61. Rohn Alajos (műk. 1850-60-as é.): Alter Antal divatcsarnokának hirdetése, 1855 Papír, litográfia; 26x36 cm Jelzés j. 1.: A. Rohn, k. 1.: Nyomt. Lencsó Budán, 1855 BTM Fővárosi Képtár 140 Irodalom: Gerszi, 1960.194.190. sz. A Váci utca, ahol Alter Antal üzlete állt, „...az elegáns városi élet fő-ütere (sic!) a Pest tulajdonképpeni corsója" Hevesi, 1873. 115. 2.4. A VÁROS POLGÁRAI A középosztály magyar, görög, német, zsidó kereskedőpolgárságból, kereskedőkből, kisebb gyárak tulajdonosaiból, orvosokból, mérnökökből, tanárokból, hivatalnokokból és a vidékről Budapestre költöző nemességből tevődött össze. Ez utóbbiak legtöbbször ügyvédként, közhivatalnokként, politikusként tevékenykedtek. A lakosság foglalkozási összetétele városrészenként eltérően alakult. Budán az I-II. kerületben főként közhivatalnokok, magánzók és szőlőművesek laktak, de a II. kerület lakói között jelentős számban találunk iparosokat és kereskedőket is. A III. kerület lakói nagyrészt szőlőművesek, iparosok és hajósok voltak. A Belvárosban elsősorban állami hivatalnokokat, ügyvédeket, írókat, a Lipótvárosban is főleg ügyvédeket, jómódú kereskedőket írtak össze. Mindkét kerületben sok volt az iparos, a kereskedő, a kézműves. A Terézvárost a hivatalnokok, kereskedők, orvosok, gyógyszerészek, bábák, vasúti alkalmazottak választották lakhelyül. A művészek a színházak, a Műcsarnok és a Zeneakadémia közelsége miatt telepedtek ide, de szabók, aranyművesek, festők, ácsok is nagy számban éltek itt. A Józsefvárosban sok volt a fuvaros, aminek emlékét a Kisfuvaros és Nagyfuvaros utca neve ma is őrzi. 2.4.1. Dörre Tivadar (1858-1932): Az első nőipari kiállítás a Vigadó nagytermében Papír, tus, toll; 24,5x35,2 cm Jelzés j. l.:T. Dörre 1881 BTM Fővárosi Képtár 1018 2.4.2. Női ruha 1870 k. Selyem, csipke, pamutatlasz szalagdísszel, géppel és kézzel varrott, derékh.: 37 cm, derékb.: 90 cm, szoknya eleje h.: 105 cm, háta h.: 124 cm BTM Kiscelli Múzeum IP.70.69.1-4 2.4.3. Női főkötő 1870 k. Pamut, tüll, bársony, gépi csipke és gyöngy, kézzel varrott, sz.ám: 16 cm h.: 5 cm BTM Kiscelli Múzeum TX. 1995.2.13 2.4.4. Varrógép 1870-es évek, K. Herbster Budapest emblémájával Fa, fém, 73x45x100 cm BTM Kiscelli Múzeum 78.63 2.4.5. Női melltű, XIX. sz. utolsó harmada Réz, piros üveg, filigrán ötvösmunka, átm.: 4 cm BTM Kiscelli Múzeum Tx. 71.35.1 255