Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - B. Nagy Anikó: Alkalmi művészet a nyomtatványokon 175-185

B. NAGY ANIKÓ ALKALMI MŰVÉSZET A NYOMTATVÁNYOKON A múlt század derekától tömegével szegődtek alkalmi nyomtatványok a városlakókhoz. A kiállí­táson bemutatott évtizedekben a nyomtatványfajták sokszorozódásra való - mindmáig végtelení­tett - készsége és a motívumok lexikai bővülésre való hajlama kiteljesedett. Az első vizitkártyá­kat, meghívókat, partecédulákat a XVIII. században Franciaországban kézzel írták a kártyalapok díszítetlen hátoldalára. A rézmetszésű kereskedelmi grafika az üzleti kapcsolatokat kísérve Angli­ából terjedt el. A litográfia XVIII. század végi felfedezése utat engedett a társadalmi érintkezés és a konzum­kapcsolatok illusztrált kellékeinek ahhoz, hogy menynyiség és mozgé­konyság dolgában addig nem tapasztalt özönlést produkáljanak. A különféle nyomtat­ványok a historizmus megjelenítési kényszeré­től is hajtva a század kö­zepe után képpé váltak. Olyan képpé, amelyen egyenrangú képalkotó té­nyezők a keretek, a beté­tek szövedéke és a szö­vegmező. Az azóta eltelt idő is mindinkább táblaképsze­repet osztott a valaha al­kalminak szánt lapoknak. Bizonyos okmány fajtá­kat - például diplomákat, kitüntetőlapokat, emlék­lapokat, okleveleket ­már kibocsátásuk pilla­natában keretezendő, fal­ra akasztandó képnek 1. kép. Ismeretlen mester: Levélpapír-keretelés, litográfia, szántak, más nyomtatva- 1870-es évek

Next

/
Oldalképek
Tartalom