Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A magyar művészet az 1873-as bécsi világkiállítás tükrében 127-146

1. A kortársak elismerését jelzi, hogy Albert szobrának kezében az 185l-es világkiállítás katalógusa van ábrázolva. Lytton Strachey: Viktória királynő. Budapest 1968. Ford.: Szinnai Tivadar, 341. Az emlékmű készítője: John Henry Foley (Dublin, 1818-London 1874), Albert Hall, 1876. 2. Nemo: A bécsi közkiállítás. MoNv. 1873. május 4. 217. 3. A magyar részvételről: ARENSTEIN jelentése. 1851 London; Paris Exposition universelle. Visite á ... de Paris en 1855. Publ. sous la direction de Tresca. Nouvelle éd. Paris, 1855.; VAHOT Imre: Az 1862-ki londoni világkiállítás emlékkönyve. Pest, 1862; A londoni kiállítás ügyében működő országos központi bizottmány 1862. április 26-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Pest, 1862; Műbírálat a londoni kiállításra szánt képzőművészeti tárgyakról. In: Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1861 és 1862. Pest, 1863; Österreichen Bericht über die Internationale Ausstellung in London, 1862. Hrsg. unter der Leitung von Joseph ARENSTEIN. Wien, 1863; SZEMERE Bertalan levelei. Budapest (1887); Paris. Exposition universelle de 1867. Catalogue general. Publié par la comission impériale. Paris, 1867.; Internationale Ausstellung zu Paris, 1867. Katalog der österreichischen Abteilung. Wien, 1867; Exposition Universelle de Paris. 1867. Catalogue spécial du Royaume de Hongrie. Paris, 1867; (DE GERANDO Ágostné, TELEKI Emma) 1

867diki világtárlat. Paris, 1868; STEIN ACKER (Ödön): Die Londoner Internationale Ausstellung des Jahres 1871 und Betheilung Ungarns und Österreichs an derselben. Wien, 1873 4. Honismertető, 6.; Olvasóinkhoz. KKL, 1873. április 29. 1. 5. Például az 1869-es első müncheni képzőművészeti kiállításon a Glaspalastban kállított anyagot az OMKT állította össze. 11 db „szégyenletesen gyenge" mű volt bemutatva. MTAOL A-I-4. 00505, Dátum nélkül. Hivatalból. 6. A 42 kiállító festő és 9 szobrász közül 18 lakik Pesten, 9 Münchenben, 2 Párizsban, vidéken 7, Firenzében 1, Bécsben 2, Düsseldorfban 1, Szentpéterváron 1, Rómában 1, Londonban 1. Honismertető, II. rész. A kiállítók és tárgyaik lajstroma, 218-224. 7. „Brück hazánkfia Magyarországon fog megtelepedni,... Eddig kizárólag külföldön élt, otthon nem ismerik." (KKL, május 6. 88.); „Horowitz Lipót pályája kezdetén áll, eddig külföldön dolgozott, Párizsban és Bécsben ... Óhajtjuk, hogy hazánkfia Budapesten telepedjék meg, ahol tehetsége bizonyára általános elismerésben fog részesülni." (KKL, június 19. 171.); Valentinyi János (1842-1902) ekkor tért meg Párizsból, bíztak kimaradásában. (MoNv, 1873. március 16. 131.) A várakozások részben meghiúsultak. 8. VU, 1872. január 28. 9. VU, 1872. február 4. 10. Eötvös halála után 1871. február 10-től a miniszter Pauler Tivadar, majd 1872. szeptember 4-től Trefort Ágoston. Pauler igyekezett mindenben Eötvös kezdeményezéseit folytatni, erre konkrét utalást is találni. 11. Keleti Gusztáv: A művészet. Honismertető, I. 155. 12. A király által jóváhagyott szervezet elnöke gr. Waldstein János, alelnök: Pulszky Ferenc, a VKM által kinevezett tanácsnokok: Barabás, Greguss, Havas, Ipolyi, Steindl, gr. Zichy Jenő. Az OMKT által kinevezett tanácsnokok: Engel, Henszlmann, Keleti, Ligeti, Ráth, Than. Jegyző: Maszák Hugó. VU. 1971. március 19. 149; július 2. 349. 13. A történelmikép-pályázat eszméje a negyvenes évekre tekint vissza, amikor már állandóan követelték meghirdetését a Pesti Műegylet nagygyűlésein. Ez 1856 májusában történt meg először, amikor ezt az egyesület anyagi helyzete megengedte, mivel a díjakat annak tőkéjéből finanszírozták. (SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella: A Pesti Műegylet története, 1839-1865, Budapest 1994. Kandidátusi dolgozat, 120.) Az első állami pályázatra 1869-ben került sor, amikor Eötvös elhatározta, hogy évente 3 pályadíjat tűz ki nagyobb históriai festményekre. (VU, 1869. július 11. 385.) A VKM szeptemberben küldte el az OMKT-nak a magyar történelmi festményekre kiírandó pályázat hirdetményét. (MTAOL A-I-4. 00511 K. T. Pest, 1869. szeptember 15.) 14. VU, 1869. augusztus 1.429. 15. Öt témát írtak ki, ebből végül kettő szerepelt Bécsben. Nyolc képet nyújtottak be. (Pályázatok beérkezése: VU, 1870. május 15.249.) Székely Bertalan: Thököly menekülése Árva várából, valamint az V. László és Czillei Ulrik témája nem szerepelt a kiírásban, de a bécsi anyagba mindkettő bekerült. A díjazottak: Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (első díj, 100 arany), Madarász Viktor (második díj, 50 arany), a harmadik díjat nem adták ki. Székely V. Lászlóját nem bírálták, mert a kész művet is beküldte. (Eredményhirdetés. VU, 1870. november 13. 593.) A VKM 1872 májusában megrendelte a Benczúr kép kivitelezését (MTAOL A-I-4. 00217), de a mű csak 1875-re készült el, ezért nincs ott Bécsben. A Szt. István király lovaggá avatása Wenczelin által a Kupa ellen vívott párkányi csata előtt téma másik pályázója nem kapott díjat, a Nagy Lajos visegrádi udvarában fogadja a külországi fejedelmek tisztelgését témára nem volt pályázó. (A képek listáját lásd: e kötet, 149. oldal.) 16. Azon művészek névsora, akiknek a K. T. elküldte a kiállítás programját. MTAOL 00609. K. T. 1871 870, dátum nélkül. Sajnos sem a névsor, sem a program eddig nem ismeretes. 17. VU, 1871. augusztus 13. 421. Feltételezzük, 1869-es vázlatát, az 1869-ben felvázolt Cigány LaokoónX tervezte kifaragni. MNG 3342. 18. „Készülök a világkiállításra. Remélem hogy a magyarok jobban lesznek képviselve, mint az idei londoni kiállításban. A müncheni magyarokat felhívták e a kiállításban részt venni? mert különben megesik, hogy a Bajor iskolához ragadnak." (Munkácsy levele Telepyhez, Párizs 1871. november 27.) „Még nincs képem a kiállításra, mi az utolsó 137